Justus József címzetes kanonok, egri érsekmegyei áldozó pap, alesperes-plébános, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa Alattyán plébánosa.
Forrás:
Az 1880-as években Oláh Sándor kisbirtokos kövesmalmot épített Alattyán felvégnek nevezett településrészén található telkén. Angliából hozatott két malomkövet. Az 1910-es évekre a Sadi-féle malom szép hasznot hozott a tulajdonosának. Vámdarálás folyt. Gabonában fizettek a megrendelők.Oláh Sándor magsajtoló, majd egy kocsma üzemeltetésébe is befektetett a településen.
1920-ban Alattyánban született. 1964-ben kezdett dolgozni az alattyáni Községi Könyvtár. 1969-ben Miniszteri Dicséretben részesült.
Az alattyáni helytörténeti kiállítás épületének falán avatták fel 2014. június 7-én Borsányi István (1946-2013) közgazdász, Alattyánért díjjal kitüntetett helytörténész emléktábláját.
Forrás:
Dalmádi Tiborné: Borsányi István emlékére. Alattyáni Híradó (2014.07.): 3.
Simon Józsefné: Egy alattyáni emléktábla története. Redemptio (2014.08.): 20.
Az alattyáni községháza előtti parkos területen álló emlékkövön 2009-ben emelt emléktáblát a XV. Jász Világtalálkozó alkalmából az Alattyán Községért Alapítvány.
Kovács Sándor 1914-ben született Dunavarsányban. A jászság más vidékeiről vezetett útja Jászjákóhalmára. Szülei sírja Alattyánban található. A jákóhalmi általános iskola gazdaságvezetőjeként ment nyugdíjba. A Horváth Péter Honismereti Szakkör titkára volt. Tagja volt a Tájak-korok-Múzeumok Klubnak és számtalan más szervezetnek. is. A helyi horgászegyesület gazdasági vezetőjeként is működött. 2009-ben hunyt el. A jászjákóhalmi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Forrás:
Kovács Sándor = Redemptio 16. évf. 4. sz. (2009. augusztus) 23. p.
Flödnig Ede nemzetőrnagy (1814-?) Alattyánon született. A szabadságharc előtt császári és királyi alszázados volt. 1848 júliusától a Jászkun Kerületi gyalogos, majd a lovas nemzetőrség őrnagya lett. Részt vett a délvidéki harcokban. 1849 januárjától a szabadságharc végéig szolgálaton kívül volt. A császári hadbíróság megfosztotta rangjától.
Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.
Zrubka Imre és Toth Julianna állítatta a feszületet 1869-ben. A talapzaton a Siralmak könyvéből vett idézet olvasható:"Oh ti mindnyájan, kik által mentek eaz úton, szemléljétek és lássátok, ha van e oly fájdalom, mint az én fájdalmam?"(Siral 1.12)