A Besenyszög-Papföld területén álló kúria - a felújításkor előkerült téglák tanúsáag szerint - 1827 és 1828 között épült. A kúria  19. század végén került a felsőgyőri Nagy család tulajdonába. A legtöbb majorsági épület a kúria mellett volt, melynek parkja egészen a Millérig húzódott. Nyugalomba vonulása után itt gazdálkodott felsőgyőri Nagy Sándor főjegyző 1913-tó. 1925-ben 305 katasztrális holdnyi földbirtokkal rendelkezett Besenyszög határában. Az államosítás idején fia,  Nagy József okleveles gazda élt a házban, melyet a termelőszövetkezet vett birtokba. Később varroda működött az épületben. A rendszerváltáskor elárverezték az ingatlant. Napjainkban magántulajdonban van. A kúriával L-alakot bezáró egykori melléképületet és a cselédházat lebontották. Egy gazdasági épület még ma is látható.

Szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület, amelynek főhomlokzatán posztamensről induló oszlopok tartotta tornác húzódik. A tornác előtt kiugró egykori kocsialáhajtót utóbb beépítették. A háromszög-oromzatos homlokzatán most egy ablak látható. Az oldal- és hátsóhomlokzat erős kiülésű pilasztereinek fejezete már nincs meg. A bal oldalhomlokzat két ossztású, középrizalitja előtt fatornác húzódott, amely mára hiányzik. A jobb oldalin egy ablak nyílik. Az épület kétraktusos elrendezésű. Egykor a falakba épített légfűtéses rendszer működött a cserépkályhákból áramló meleg levegő hasznosításával.

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 6-7. Budapest, 2005