A literáti Vágó család 1803-ban építette a népies klasszicista kúriát. A 19. század első felében Vágó Ignác volt az épület tulajdonosa. A családi rezidencia mellett a 19-20. század fordulóján emeltette műtermét Vágó Pál (1853-1928) festőművész. A 2. világháború után a kúriát államosították. Egy ideig a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) használta. Később a rendőrségi konyhát és lakást alakítottak ki az épületben. A kúriához tartozó egykori kertet felparcellázták. Az 1960-as években emlékházza alakították a festőművész tiszteletére, amely napjainkban a Vágó Pál Helytörténeti Múzeum nevet viseli. A kúriát 1982-ben felújították. 2002 és 2003-ban Vágó Pál születésének 150. évfordulája alkalmából ismét felújították az épületet, a gyűjteményt átrendezték.

Képeslap

Az egykori műterem falai között a Cipész KTSZ működött, ekkor semmisültek meg a korábbi falfreskók. Később a Városi Könyvtár, majd a GAMESZ és az MHSZ kezelésébe került az épület. Majd a TOURINFORM Iroda használta az ingatlant. Ma a műteremben azok a levelek láthatóak, amelyeket Vágó Pál Ernst Lajos műgyűjtőhöz írt a 19. és a 20. század fordulóján.

Az utcasorban álló, földszintes épület téglalap alaprajzú. Belseje kéttraktusos elrendezésű. Az utcai homlokzatán négy egyenes záródású, szalagkeretes, könyöklőpárkányos, belső ráccsal ellátott, szabályos elosztású ablak látható. A hátsó homlokzaton három posztamesnről induló népies jellegű oszlop által tartott tornác fut végig. Mindkét oldalhomlokzaton láthatók a tornác végeinek felköríves záródású nyílásai. Bal oldali oldalhomlokzatán egy ajtó nyílik, jobb oldali oldalhomlokzata két osztású.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Az utcai homlokzat középső részén található Vágó Pál-emléktábla

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

KE: Vágó Pál = Redemptio 10. évf. 4. sz. (2003. október) 10. p.

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.