1857 őszén adzák át a Szolnok-Debrecen vonalat. Egy 1886-ban kiadott menetrend már szerepelt az Alcsi 25. sz. őrház  Az őrház épületét később váróteremmel bővítették.

Graefl József jogász 1813-ban született Szolnokon Svájcból áttelepedett, eredetileg pesti polgárcsalád sarjaként. Apja Graefl János és családját iparosként, haszonbérlőként és kamarai tisztviselőként tartották számon.Amikor 1837-ben Szolnok lakói perbe keveredtek a földesurukkal, a Királyi Kamarával ő volt a város jogi képviselője.  1848 júniusában Szolnok követévé választották.

1955. április 3-án itt avatták fel dr. Román József egészségügyi miniszter, dr. Suchy Dezső megyei főorvos és helyi potentátok jelenlétében az új rendelőintézetet. A Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjának (SZTK) rendelője négyszög alaprajzú, tágas udvart körbezáró kétemeletes szocreál stílusú épülete Szolnok város közel ötévi adóbevételének összegébe került.

Szolnok belvárosában, a Kintzler-palota szomszédos háromemeletes lakóház az 1940-es években épül a Szolnoki Cukorgyár Rt. alkalmazottainak nyugdíjpénztára megbízásából. A neoeklektikus stílusú bérház terveit 1941-ben Münnich Adolf neves budapesti építészmérnök készítette. A háború miatt azonban csak 1946-ban kapta meg az épület a használatbavételi engedélyt.

2009. január 20-án  leplezték le  Szapáry Gyula bronz domborművét, Simon Ferenc szobrászművész alkotását, a Damjanich János Múzeum Panteonjában. Az adományozó önkormányzat nevében Szalay Ferenc polgármester volt jelen az ünnepségen. A család részéről Szapáry György vett részt a dombormű avatásán.

Forrás:

Szolnok város képviselőtestülete 1925. november 2-én megtartott közgyűlésén egy középfokú ipariskola létesítésének szándékáról határozott. Dr. Tóth Tamás polgármester és dr. Kenéz Béla nemzetgyűlési képviselő kérelemmel fordult a kereskedelemügyi minisztériumhoz a tanintézet létesítésének ügyében.  A minisztérium támogatta az ügyet és jelentős városi pénzügyi hozzájárulást kikötve elhatározta, és többek között külföldi kölcsönből anyagilag segítette a tervezett Szolnoki Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola felépítését.

1925. december 11-én adták át Szolnokon a Szegények Házát. Az első világháborút követően a szegénység  nagy probléma volt az egész országban. Szolnokon is igyekeztek megoldást találni a szegénygondozásra. A város 1924. december 30-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a vásártér Rékasi úti részén egyemeletes szegényházat épít. A Levente utcában álló épület kivitelezője Gyura Kálmán és társa volt.

Ösztreicher Lipót (1839-1916) fűszer-, gyarmatáru és liszt-nagykereskedést, illetve rum- és likőrgyárat üzemeltetett Szolnokon mai Baross utca és Ostor utca sarkán, melyet 1892-ben alapított.