Szolnokon a közúti Tisza-híd lábánál állt az Aranylakat vendéglő. A 19. században még egy nádtetős vályogház szolgált út menti csárdának. A Kis halászok bérelték. A nyitás pillanatától kezdve a városból is kijártak oda megpihenni az emberek. A Tisza folyó adta a lehetőséget: a redőzésre, formára utalva úgynevezett tökös halászbárkákban tartották a halat - az akkor még termékeny folyó kitűnő étket szolgáltatott a korgó gyomroknak.

Nagy Imre 1883-ban született Ecséden. 

1904-ben a szolnoki dohánybeváltó hivatalban lett gyakornok, 1907-1912 között Zágrábban dolgozott mint dohányjövedéki tiszt. Majd Nagyatádon (1912-1915) és Békéscsabán (1915-1929) vállalt hivatalt. 1929-ben került Jászberénybe a magyar királyi dohánybeváltó hivatal vezetői posztjára.

1901-ben született Szolnokon. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetének helyi kirendeltségénél kezdett dolgozni.

A katonai szolgálat letelte után Albertirsán a faletel könyvelője lett. 1927-ben szakvizsgája letétele után Jászberényben a forgalmiadóhivatalhoz került, egy év múlva főellenőrnek nevezték ki, majd a vezetői posztot is elnyerte.

Tagja volt a MOVE-nek, vaéamint több társadalmi szervezetnek és sportegyesületnek is.

Gulyás Frigyes Gyomán született 1876-ban, Szolnokon tanult, majd a lakatos szakma kitanulása után a szolnoki MÁV műhelyben működött. 1892 és 1897 között Pesten dolgozott, majd a katonai szolgálat letöltése után újra Szolnokon állt munkába mint mozdonyvezető. 1930-ban negyvenéves szolgálat után vonult nyugdíjba mint főmozdonyvezető.Alelnöke volt a Katholikus Körnek, választmányi tagja a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártnak, tagja a Hangya Szövetkezet igazgatóságának, alelnöke a szolnoki Mozdonyvezetők Otthonának és választmányi tagja a Crédó egyesületnek.

Szolnokon született. A szolnoki MÁV műhelyben kezdett el dolgozni az iskola után. Főmozdonyvezető lett.

Pénztárnoka a szolnoki Mozdonyvezetők Otthonának és választmányi tagja a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártnak.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

Szolnokon született 1880-ban. Lakatosnak tanult. Budapesten működött, majd 1899-ben a MÁV szolgálatába lépett.

1909-ben mozdonyvezető, majd 1920-ban főmozdonyvezető lett.

1920-ban a szolnoki MÁV mozdonyvezetők otthonának egyik alapítója és elnöke lett. 

Tagja volt a városi képviselőtestületnek, a római katholikus egyházközség képviselőtestületének, a Keresztény gazdasági Szociális Pártnak, a magyar királyi állami vasutasok szövetségének, az Országos Mozdonyvezetők Szakcsoportjának és alelnöke a MÁV szolnoki sportegyesületnek.

1894-ben született Szolnokon. 1913-ban végezte el az ipariszakiskolát, majd a MÁV szolgálatába állt. 1918-ban nevezték ki Szolnokra művezetőnek. 1922-ben a fűtőház művezetője lett.

A fűtőházi tűzoltó testület parancsnoka volt. 

Választmányi tagja a vármegyei önkéntes tűzoltó testületnek és vezető tagja számos egyesületnek és testületnek. Egyik alapítója volt a fűtőházi Összetartás dal- és zene egyletnek 1913-ban.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

Kolozsvárott született 1888-ban. Az ipari szakiskola elvégzése után a MÁV szolgálatába állt. Különböző beosztások után 1927-ben a MÁV szolnoki főműhelyének főművezetője lett.

Titkára volt a szolnoki Összetartás Egyesületnek, valamint a Rákosi Vasutas Egyesületnek is.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

Szolnokon született 1888-ban. Kassán tanult, majd Miskolcon kezdte pályáját.

1913-ban került Szolnokra. A MÁv főművezetője lett.

A szolnoki keresztényszocialista szakszervezet egyik alapítója volt. Elnöke a Millennium Önképző Dal- és Zeneegyletnek, a megye dalos kerületének, tagja a városi képviselőtestületnek és a római katholikus egyházjöség tanácsának.

Forrás:

1895-ben született Szolnokon. Petrozsényben járt középiskolába. Pályáját Piskiben kezdte, szertárnok jelölt volt 1913-tól. 1921-ben helyezték át Szolnokra, mint műhelyszertárnokot és 1922-ben a fiókszertár vezetője lett.

Tagja volt a MÁV Sportegyletnek és a keresztény nemzeti pártnak.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.