Sánta Gábor Árpád 1957. január 5-én született Tiszaörsön. A karcagi Gábor Áron Gimáziumban érettségizett. Az egri Tanárképző Főiskolán 1980-ban szerzett földrajz-biológia szakos tanári diplomát.
A Nagy Háborúban elesett tiszaörsi katonák emlékére állított obeliszkszerű oszlop alkotója Kienle György egri szobrászművész. A két lépcsős talapzaton álló emlékműn felül koronás kiscímer domborműve alatta felirat: "A HAZÁÉRT 1914-1918". Alatta két sorban márványlapra vésve a 67 elesett hős neve olvasható.
Forrás:
Földes Menyhért Jászladányon született 1925. szeptember 17-én. Szülei: Földes Lajos és Rimóczi Margit . Az egri Főegyházmegye áldozópapja lett 1949. január 30-án.
Ágfay Antal 1956. május 5-én született Hidvégardó településen. 1981-ben szentelték pappá. Több Jász-Nagykun-Szolnok megyei település (Törökszentmiklós, 1982; Tiszaörs, 1985; Tiszafüred, 1992) plébániáján szolgált. 1999-ben belépett a kapucinus rendbe, majd 2000-ben az egri egyházmegyébe lépett át. 2005 őszén bekövetkezett haláláig Dorogháza plébánosa volt.
Takáts Béla 1959. március 1-jén született Kőszegen. A népművelői és történelem szakos diplomája mellé megszerezte az ELTE Bölcsészettudományi karán a könyvtárosi végzettséget. A tiszaörsi Művelődési Ház vezetője volt 1981 és 1983 között, majd a tiszafüredi Városi Könyvtár könyvtárosa volt 1983-tól 1994-ig. 1994-ben a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény megyei feladatokat is ellátó szakmai igazgatóhelyettesévé nevezték ki. 2011 és 2012 között megbízott igazgatóként irányította a megyei intézményt.
Vitéz Horváth Béla, Tiszaörs
Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.
Szénhidrogén kutatás alatt a Tiszaörs határában végzett próbafúrások következtében 1932-ben 54 fokos, ivásra is alkalmas alkáli hidrogénes jódtartalmú termálvizet találtak. Egy közfürdőt hoztak létre 1935-ben, amely köré üdülőtelepet épült az évtizedek alatt. 2006-ban vizét gyógyvízzé minősítették, amely ízületi, mozgásszervi, valamint nőgyógyászati megbetegedésekre javalott, de ívókúraként is használható. A gyógyfürdőt napjainkban a Tiszaörsi Fürdő 2004 Kft. üzemelteti.
A 4. számú főút mellett, Tiszaörs déli oldalán található kunhalmon álló kápolnát Kanizsay Károly apátplébános építtette 1880-ban a saját költségén. A dombon, kápolnához felvezető úton mentén, 14 stáció áll, amelyeket a helyi katolikus hívek állítottak. A kunhalmon létesített temetőt 1970-ben zárták be. A településnek országos ismertséget hozott, hogy a temető szolgált Árvácska című film (1976) egyik jelenete helyszínéül.
Tiszaörs határában, a 34-es út mellett balra, emelkedik a szép formájú Csárda-halom (90,5 m). Neve onnan ered, hogy hajdan egy csárda állt a halom lábánál.
Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.
Az igazságtalanság áldozatainak emlékére állított emlékmű a templomdombon áll. A kompozíció középpontjában álló fából faragott korpusz, mellette két oldalt egy-egy kisebb kopjafa. Az emlékmű az október 23-i ünnepségek állandó színhelye.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)