Emléktáblát avattak 2022. október 31-én a jászfelsőszentgyörgyi cigány zenészek tiszteletére. A művelődési ház falán elhelyezett emléktáblát a helyi roma nemzetiségi önkormányzat, Csonka László (Didi), Banya Csaba, Horváth Béla, Balogh Ferencné és Kanalas Attila állíttatta.

Forrás:

Illés Antia: legendás zenészeit méltatta a község. Új Néplap (2022.11.03.)

Molnár József 1954. július 27-én született Jászberényben. Általános iskolai tanulmányait a Gyetvai János Általános Iskolában végezte, majd az Ipari Szakmunkásképző Intézetben szerzett autófényező képesítést. Érettségi után a Műszerupari Szövetkezetnél helyezkedett el.

Sorkatonai szolgálata után pedig a jászfelsőszentgyörgyi művelődési ház igazgatója lett. A Lehel Társastánc Klub tagja volt, egésze az A osztályig versenyzett, majd el is végezte a tánctanárképzőt. Később a jászberényi Tanítóképző Főiskolán tanító-népművelő szakon diplomázott le. Több tánccsoportot is vezetett.

Vágássy Gyula (Eger, Heves és Külső-Szolnok vm) 1860.ápr.22.-1926 előtt: plébános. Egerben tanult,1875 kisszeminarista,1882 pappá szent. Kistályán,Jásudózsán,Fényszrun kp., 1886. VIII.1.az egri papnev. int.

Ménkű Miklós 1940. december 6-án született. Törökszentmiklóson szerzett mezőgazdasági technikus végzettséget. Az erdőkürti, majd a pásztói gépállomáson dolgozott. 1965-ben került a Vörös Csillag Szövetkezethez, 1967-ben pedig a jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Szövetkezet középvezető munkatársa lett. A rendszerváltáskor szerepe volt abban, hogy a településnek önálló termelőszövetkezete lett.

2010. április 25-én leplezték le Kovács Mihály plébános emléktábláját a jászfelsőszentgyörgyi római katolikus templom bejáratánál. A plébános 1909 és 1935 között szolgálta a  település közösségét.

Szánta Lajos harangszakértő karolta fel az emléktábla ügyét, aki nagy tisztelője Kovács Mihály lelkész harangtörténeti munkásságának.

Bánhegyi Béla 1889-ben született Kissáros településen. Az eperjesi királyi katholikus főgimnázium elvégzése után Egerben hallgatott teológiát. 1911-ben szentelték pappá. Több Jász-Nagykun-Szolnok megyei telülésen egyházközösségét is szolgálta: Jászárokszállás (1914), Jászapáti (1917). 1936-tól Jászfelsőszentgyörgyön volt plébános 1959. december 19-én bekövetkezett haláláig.

2010. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulója alkalmából állítottak emlékművet Jászfelsőszentgyörgy lakosai. Toásó Tibor kőszobrász alkotásának központi eleme a történelmi Magyarországot ábrázoló márványtábla. A tábla felett a község és a Jász Kerületek címere kaptak helyet.

Kele (Kléger) József, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főügyésze, 1863. december 3-án született Jászfelsőszentgyörgyön. Jász redemtus család sarja. Apja id. Kléger József községi jegyző,  a szabadságharc hőse, anyja Kovács Ilona volt. A család 1881-ben magyarosította nevét. Tanulmányait Jászjákóhalmán kezdte, Jászberényben járt gimnáziumba. Egerben folytatott jogi tanulmányokat, ahol 1891-ben szerzett ügyvédi oklevelet.

Kléger József (1830?-1911) Az 1848/49-es szabadságharc idején nemzetőr volt, majd 1848 októberétől hadnagy lett a 14. Lehel huszárezredben. 1849 őszén Klapka Komáromban alszázadossá léptette elő. A Kiegyezés után a jászsági honvédegylet tagja volt. Több jászsági település (Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma) jegyzője volt, majd törvényszéki bíró lett Szolnokon.

Forrás:
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. In: Budapest : Zrínyi Kiadó, 1988.
Sugárné Koncsek Aranka: 150 évvel ezelőtt született Dr. Kele (Kléger) József Jászkun arcképcsarnok = Redemptio 20. évf. 5. sz. (2013. október) p. 2

Az 1. világháborúban elesett hősök emlékére 1930. október 26-án állítottak emlékművet Jászfelsőszentgyörgy lakói. Az emlékművet Vass Viktor (1873-1955) készítette. A szobrot Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő avatta és dr. Kele István jászberényi apátplébános szentelte fel. A dunaharaszti mészkőből készült obeliszk tetején gömbön álló bronz turulmadár látható.