A Jászberény és Jászfelsőszentgyörgy között található kistemplomot 1829-ben Jekelfalussy Johanna építtette 1820 körül emelt kúriája közelében. 1855-ben a kápolna épületét megnagyobbították. Története során többször is felújították. 1885. július 26-án tartotta itt első szentmiséjét Várady Károly (1861-1911), a kegyes tanító rend tagja, a szegedi főgimnázium tanára. Az 1900-as évek elején Gosztony Aladár cserélte le a kápolna eredeti felszerelését.
Kerekudvar 1628-ban került a melléthei Barna család tulajdonába, mint nádori adomány. Majd házasság révén az uszfalvi Usz, utóbb jekelfalusi és margitfalvai Jekelfalussy család birtoka lett. Jekelfalussy Johanna építtette a kúriát 1820 körül. A klasszicista stílusú épületet a gyöngyösi ifj. Rábl Károly építőmester tervezte a családi hagyomány szerint.
A község római katolikus temploma - középkori részekkel - barokk stílusban épült a 18. században, majd 1852-ben renoválták. 1731-ben áldották meg. A homlokzati torony mögött egy boltszakaszos hajó, félköríves szentéllyel. A kapu fölött Szent József-szobor. A torony főkapujára vésett évszám tanúsága szerint 1823-ban építették a templom homlokzata elé barokk stílusban. A szószék és a tabernákulum barokk stílusú. Az orgona a 19. századból származik. Az oltárképen Szent György ábrázolás. A falfestmények Takács István festőművész neobarokk alkotásai.
A Kerekudvar puszta területén álló egykori cselédház az uradalmi mesteremberek szálláshelyéül szolgált. A műemlék jellegű földszintes lakóépület a 19. század közepén épült, mely egy uradalmi épületegyüttes megmaradt tanúja. Szabadon álló, téglalap alaprajzú nyeregtetős tanyaépület. Udvarra néző oldalán téglapilléres tornác. Az államosítás után II. körzeti tanyaként üzemelt. Ma lakóház.
Forrás:
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.
Források szerint 1760-ban Kállay András huszárkapitány emeltette a kőkeresztet, amelyet 1799-ben renováltattak. A barokk kálvária az ún. "Cserőhalom" tetején állt eredetileg. A Cserőhalom elhordásakor a Nagykáta és Jászfelsőszentgyörgy felé vezető útelágazáshoz helyezték át a szobrot 1952-ben. Egy villámcsapás után a kereszt sérülséeit betonnal pótolták. Volutás alapzaton Mária és János evangélista szobra látható, fölötte a kereszten Krisztus festett alakja egy bádog lemezen.
A 2. világháborús harcok során a szovjet csapatok 1944. november 15-én foglalták el a községet. Háborús károk nem keletkeztek a faluban, de a hajtai tanyasi iskola szinte teljesen elpusztult. Jászfelsőszentgyörgy háborús hősei emlékének a rendszerváltás után állított emléket római katolikus templom előtti parkban 2000. november 1-jén.
A millenniumi ünnepségsorozat keretén belül 2000-2001 között több köztéri alkotást is felavattak a településen. Egyik volt ezek közül az egyik a Jászfelsőszentgyörgyön felállított állított márványszobor is.
Forrás:
A jászfelsőszentgyörgyi általános iskola 2012-ben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Jászok XVIII. Világtalálkozó nyitó napján avatják fel az intézményben tanító pedagógusok emlékére állított emléktáblát.
=== Forrás: ===
Emléktáblát avatnak = Új Néplap 2012. március 13. 5. p.
(melléthei) másk. '''Horliczky'''.
Gömörből származó régi család. Farkasnak fiai György és Ferencz 1628. évben nádori adományt nyernek Kerekudvarra és Melléthe 1/4 részére. (Egri kápt. Prot. pag. 421., 466., 468.) György mag nélkül maradt. Ferencznek Horváth Klárától való gyermekei Zsuzsanna gagyi Báthory Zsigmondné és Ferencz. Ez utóbbinak Czeczey Dorottyával való házasságából származtak István, a ki utódot nem hagyott hátra és Katalin, uszfalvi Úsz Istvánné. Ferencz, hogy nejét, Czeczey Dorottyát, a török rabságból kiválthassa, 1653.
ny. m. kir. h. husz. százados * 1889. Jászberény. A Ludovika akadémiát végezte, hdgy a 4. h. husz. e.-ben volt. A 8. h. husz. e. kötelékében harcolt az orosz és román fronton. 1914-től főhdgy, 1917-től százados. Leszerelés után a nemz. hdsg-ben szolgált. 1923-ban vonult nyugalomba, azóta a "Konyhakerti és virágmagtermelő" üzemét vezeti Jászfelsőszentgyörgyön. III. oszt. kat. é. k., 2. SL tulajd. Kétszer sebesült.
=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.