(runyai)
másk. '''Zsoldos'''
A Hervay családdal közös eredetű eme régi gömöri családból levéltárunkban elsőnek azon ifj. runyai Soldos István van emlitve, a ki Gombos Györgygyel és Trombitás Istvánnal együtt a férfiágra s ennek kihalása esetén a női ágra is a nádortól 1662. évben adományt nyert Püly, Peczer, Ságh, Nagy-Szelind zarándmegyei, Galla békésmegyei birtokokra.
(1662. év 2. sz.)
1667. évben ugyancsak nádori adományozás folytán beiktatja az egri káptalan S.

Nemességet 1696. évi aug. 18-án P. Sámuel, neje '''Csizmadia''' Anna, gyermekei János, István, György, Mihály, Katalin, Erzsébet nyertek.
Nemeslevelük 1697. évben lett kihirdetve.
(1697. év 294. jkl.)
A nemésségszerző Sámuel 1699. évben sarudi, abádi és tomaji birtokosként szerepel.
Az 1724. évben a következő fiai igazoltattak: Mihály abádi, János szalóki lakosok, Gergely, György, István és Sámuel, a ki 1732. évben Tiszaszőllősön lakott.
(1732. év 110. sz.)
A nemeslevélben is emlitett Istvánnak fia volt Gergely, ezéi pedig Dávid és Mihály szoboszlói lakosok, kik 1792.

Megyebeli czímeres nemes család. M. György, neje Becse Anna, fiai és fivére Pál I. Lipót királytól 1674. évi júl. 26-án a nemességgel a következő czímert nyerték: Vörös pajzsban kettős zöld halom felett teljes párducz jobbjában kardot, baljában levágott törökfőt tart; sisakdisz: a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Kihirdettetett 1677. évben, armalis-másolata a vármegyei levéltárban.
(1677. év 135., 227. jkl. 1764. év 8. et. A. sz.)
Az 1724. évi investigatió idején András gyöngyösi, 1764.

Nemeslevelet I. Lipót király adott 1669. évben Lénárd János, neje Benedek Katalin, fiai György, János, István, Márton és Mihály részére. Kihirdette Gömörmegye. Nevezett István rimaszombati lakos fia volt János, ezéi pedig István tokaji és András tiszaszőllősi lakosok. Ez utóbbi Gömörmegye bizonyitványa alapján kihirdettetett 1777. évben.
(1777. év 1. et. A. sz. 369. jkl.)
Talán ezen család armalisának átírata található fel a váradi káptalan levéltárában.
(XXXIII. 120., 109.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(füredi)
Cumanus de Füred Mózes I. Lajos királytól 1368. évben beiktatási parancsot nyer Szőlős, Eőrmény, Igar, Ders részjavakra. (O. L. Ügyv. ir. fasc. 36. N. 74.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Ezen borsodmegyei eredetű család törzse azon Kovách Balázs volt, a ki Pál, György, Márton, János, Péter és István nevű fiaival, továbbá Tamás és Miklós nevű testvéreivel együtt III. Ferdinandtól 1651. évi jan. 20-án nemességet nyert.
Kihirdette Borsodmegye 1652. évben.
A hevesi ág leszármazása:

(komjáthi)
A nyitramegyei Komjáth községtől vette nevét. Ismeretes e családból Ábrahám nógrádmegyei jegyző és Földváry Katalin fia Ábrahám, ki a kuruczok által 1710. évben lefejeztetett. 1699. évben Tiszaszőllősön volt birtokos.
(N. I. VI. 321. Nyitram. monogr. 695.)
Egyik utóda László (neje váradi Vörös Julianna) 1774. évben Boczonádon, 1780. évben Tiszafüreden él.
(1779. év pp. 2127. sz. 1780. év pp. 2202. C. sz. 1656. év 37. jkl.)
1795. évben Nagyrédén szerepel K. Anna-Mária, Nedeczky Sámuel neje.
(1795. év pp. 3026.

Czímerlevelet 1630. évben nyertek H. Miklós és társai. János fia György fiai Miklós, Farkas, Márton tarnabodi, István jászberényi, Tamás jászmihálytelki lakosok. Az 1724. évi investigatió idején Farkas már császi lakos; fiai Mátyás és József, a fenti Márton fiai Ferencz, István és Miklós. Tamás ez időben már Boczonádon lakott.
(1720. év 122. sz. 93. jkl.)
János besenyőteleki, Mátyás dormándi lakos testvérek 1829. évben nemesi bizonyitványt nyernek.
(1829. év 317. sz. 453. jkl. 1825. év 1183. sz. 1722. jkl.)
Nagyréven is lakott egy reformatus II.

Eredetileg borsodi család, de már az 1724. évi investigatió idején János, György és ifj. János a megyebeli Tiszaszőllősön tüntek fel. A XIX. század elején egy ág Tiszafűreden lakott. Ekkor került a levéltárba eredeti nemeslevelük is, melyet III. Ferdinand 1642. évi máj. 10. adott F. Miklós, neje Solymos Erzsébet, fiai Ferencz, István, János. Miklós, Gáspár részére s 1649. évben Borsodmegye hirdetett ki.
(1649. év 3. sz. 1829.

másk. '''Madarász'''
Az 1724. évi nemesi investigatio alkalmával D. Péter és János tiszaszőllősi lakosok bemutatják az 1663. évi jul. 3-án D. m. M. Benedek, testvérei Miklós, András, Máté, Mihály, István, Márton részére adományozott és Gömörben kihirdetett czímerlevelet, de hogy ők e családból származnak, csupán tanuvallomásokkal bizonyitják.
(1736. év 117. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.