Bobory György 1883. február 1-jén született Jászberényben. Szülei Bobory György (1840-1896) és Graefl Gabriella (1852-1939). Középiskoláit Debrecenben és Kassán végezte. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát 1906-ban.

A tiszaszőlősi református templom 1789-ben épült. A késő barokk stílusú templomépület egyhajós, egyenes záródású. Ablakai íves záródásúak. A homlokzat előtt áll az órapárkányos tornya.

Forrás:
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

A Nagy Háború hőseinek állított emlékmű a település központjában található, melyet nemzeti trikolorral festett kovácsolt vas kerítés ölel körbe. Az 1923-ban létrejött helyi szoborbizottság. Pásztor János budapesti szobrászművész alkotását választották, amely a feleségétől és a gyermekétől búcsúzó katonát ábrázol. A hősi emlékmű 1,8 méter magas alapzaton áll. A műkőből készült alkotás teljes magassága 4 méter.

1848. március 15-e emlékoszlopát, a Kossuth-címerrel és a település címerével díszített kopjafáthelyi képviselő testület állíttatta 2005-ben.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Lipót királytól 1668. évi szept. 27-én V. István, neje '''Szabó''' Anna, fia Benedek, fivére Miklós, ennek neje '''Polyvás''' Anna, végre V. Boldizsár és János nyertek nemeslevelet, melyet Szabolcsmegye hirdetett ki. Miklós tiszaszőllősi lakos kihirdettetett 1771. évben. (1771. év 159. A. sz. 175. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

V. Miklós fia Gergely fiai István tiszaföldvári és Gergely tiszaszőllősi lakosok Borsodmegye bizonyitványa alapján 1765. évben igazoltatnak.
A család Igricziben volt birtokos, egyes tagjai pedig ez időtájban Békés- és Zarándmegyékben éltek.
(1765. év 1. et. A. sz. 213. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

A nemeslevelet I. Lipóttól 1666. márcz. 30-án T. Demeter és Gáspár testvérek, továbbá Demeter fia Márton, ennek neje Kischáthy Borbála, gyermekei Péter, Anna, Katalin és Dorottya; Gáspár neje Berenthey Anna, fiai Ferencz és Miklós, ennek neje Kiss Anna s fiai Benedek és János ennek neje Fekete Katalin s fiai János, György, István és Demeter nyertek s 1669-ben Heves, majd Borsodmegyék hirdették ki.
A nemességszerzők magas korára vall, hogy az armalisban unokáik, illetve szépunokáik is meg vannak nevezve.
(1669. év 75.

III. Ferdinandtól 1656. évi decz. 6-án nyerte 1657-ben Borsodban kihirdettet armalisát.
A czímerszerzők Szép György, Mihály, Péter, István, Pál, Miklós és Demeter, továbbá Fekete Benedek, fia János, nemkülönben Molnár Mihály, fiai Márton és Gergely, végre Nagy Mihály voltak.
A XVII. század közepén Apczon volt birtokos, a XVIII.

(széki)
Vármegyénk ezen tekintélyes birtokos családjának emlékét Széky Mihályig (Michael '''de Zeek''') tudjuk felvinni, a ki 1445-ben mint hevesi szolgabiró müködött közre annál a beiktatásnál, melyet a budai káptalan Visontán és Karácsondon nánai Kompolt János javára teljesitett.
(O. L. D. L. 24534.)
Egyik utódát pedig, Mártont, II. Ulászló király Zwch (Szúcs) birtok határjárását illetőleg kiadott oklevelében királyi emberként nevezi meg.
(Haz. okmt. 443. l.)
A XVI.

(koloni)
A Subics név nem ismeretlen történelmünkben, igy nevezték II. Endre idején a Breberi grófokat, a Zrinyiek őseit.
(Dr. Wertner: Délszláv uralkodók. Salamon F.: Az első Zrinyiek.)
A koloni vagy nagykoloni Subich család eredetét nem ismerjük.
II. Mátyás 1609. évben Subych Tamásnak nemességmegerősitő és czímerújiutó levelet adott s ebben világosan kijelentette, hogy az ő ősei már régtől mint valóságos nemesek szerepeltek. Ezen Tamástól származott Pál, a ki 1652. évben nádori donatiót nyert a magtalanul elhunyt Verebélyi Mihály farmosi, bodi, alattyáni és szőllősi birtokaira.