Nagyrévihatárában található Zsidó-halom (vagy Úr/Or Miklós domjba, korábban Strázsa-halom) egy kurgán, mely egy bronzkori települést rejt. Az egykori tiszai ártér magas partján közel ezer évig lakó bronzkori népcsoportok településének maradványaiból keletkezett a nagy kiterjedésű, több méter magas halom, amelyről az ún. nagyrévi-kultúrát elnevezték. A 19. századi szőlőtelepítések nyomán kerültek először felszínre a leletek, amelynek felfedezése Kubinyi Ferenchez kötődik, aki az akkori birtokos Kubinyi Albert rokona volt.
A Zsidó-halom elnevezés eredete ismeretlen. Először egy 18. századi határperben említik, és így szerepel a legkorábban ismert térképeken is. Tájképi értékét rontja, hogy egy villanyvezetéket és egy kerítést is keresztülvezettek rajta, valamint mezőgazdasági művelés alatt van a halom.

Forrás:
Domokos Tamás: Adatok nagyrévi Zsidó-halom (Jász-Nagykun-Szolnok megye) felsõ-pleisztocén
malakofaunájához = Malakológiai tájékoztató (1999) 53-58. pp.
Rácz Miklós: Or Miklós dombja - egy középkori helynév Nagyrév határában = Magyar Nyelv 100. évf. (2004.) 3. sz. 345-347. pp.
Tárnoki Judit: Tücsök és bogár a bronzkori régészetben. In: Tisicum, XIX. Szolnok, 2009. 601-608. pp.
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.