Hegyes Imre 1960. augusztus 18-án született Cibakházán. A helyi általános iskola elvégzése után villanyszerelőnek tanult.
1980-ig a szakmájában dolgozott a nagyrévi Tiszazug MGTSZ-ben, majd hajózási technikusnak tanult és hajótiszti végzettséget is szerzett gépészeti és elektromos szakirányon. Üzemvezetői, valamint elektronikusi munkakörben dolgozott a vízi építési és robbantási munkálatokat végző Hídépítő Speciál Kft-nél.
2006-tól a cibakházi önkormányzat településfejlesztésért felelős bizottságának külső tagja lett.
A nagyrévi irodalmi tábor szervezője, Turcsányi Péter (1951-2015) író emlékére állítottak emléktáblát az óvoda-iskola-könyvtár épületének falán 2016 nyarán.
Forrás:
Emléktáblát kapott az író = Új Néplap (2016.08.31.) : 6.
A nagyrév egyházközség 1609-ben alakult meg. A községben 1659-től folyamatosan működnek református papok a török kiűzéséig. 1697-ben egy tatártámadás következtében a falu elnéptelenedett. A 18. század eljén, a kuruc idők elmúltával, újratelepülést községben indul meg újra az egyházi élet. 1721 után épült imaháza a közösségnek, 1764-től rendelkeztek egyházi haranggal. 1772-ben épült fel az első torony nélküli templom, amelyet vályogból emeltek.
2000 tavaszán a nagy tiszai árvíz alatt számos nagyrévi ház súlyosan megrongálódott. A nagyrévi lkaosság is részt vett az árvízi védekezésben. A helyi általános iskola épületének (Árpád út 36/A) lábazatán helyezték el azt az emléktáblát, amely a 988 centiméteren tetőző 2000. évi vízállás szintjét jelzi. Az árvíz után az iskola mögött épült meg az új gátszakasz, amely az elkövetkező áradások ellen védi a települést.
Nagyrévihatárában található Zsidó-halom (vagy Úr/Or Miklós domjba, korábban Strázsa-halom) egy kurgán, mely egy bronzkori települést rejt. Az egykori tiszai ártér magas partján közel ezer évig lakó bronzkori népcsoportok településének maradványaiból keletkezett a nagy kiterjedésű, több méter magas halom, amelyről az ún. nagyrévi-kultúrát elnevezték. A 19. századi szőlőtelepítések nyomán kerültek először felszínre a leletek, amelynek felfedezése Kubinyi Ferenchez kötődik, aki az akkori birtokos Kubinyi Albert rokona volt.
A Zsidó-halom elnevezés eredete ismeretlen. Először egy 18.
A település központi részén kialakított Hősök Kertjében áll a két világháború nagyrévi mártírjai tiszteletére emelt emlékmű. Az obeliszket a Nagy Háború után emelték a távoli harctereken életüket vesztett hős katonák emlékere 1931. június 7-én. Az 5 méter magas emlékmű Branczeiz János budapesti szobrászművész alkotása, amelynek északi oldalán kilenc katonát ábrázoló dombormű, felette három oldalt pedig babérkoszorúval övezett kard relief látható.
1800. évi tanuvallomás szerint nemzedékrendje néhány ízen:
Egy más adat szerint az 1794. évben Nagyréven élt János Ónodról származott.
(1794. év 675. sz. 1017. jkl. 1795. év 559. sz. 820. jkl. 1800. év 478. sz. 657. jkl.)
=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
1670. évi ápr. 9-én S. Mihály, neje Bezy Erzsébet, gyermekei Mihály és Erzsébet, fivére Demeter, ennek neje Katona Erzsébet, leányai Erzsébet és Ilona kaptak nemeslevelet, mely 1679. évben lett kihirdetve. (1679. év 380. jkl.)
Leszármazása: