(sződényi)
A Szatmármegyében kihirdetett, 1683. évi május 19-én kelt nemeslevelet szödényi Nagy Márton nyerte.
Tőle a család ekként származik le:

Eredetileg zempléni család s Nagy Péter személyében I. Lipót király által 1669. évi nov. 26-án lett megnemesitve.
Utódait az alábbi táblázat mutatja:

Tamás gyermekei és unokái részére Zemplénmegye nemességi bizonyitványt adott, melyet ugyanazon 1782. évben megyénk hatósága is kihirdetett.
(1782. év 230. sz. 295. jkl. 1823. év 375. sz. 623. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

1800. évben Tiszaföldváron és Nagyréven laknak ilynevűek.
(1800. év 477. sz. 657. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Nagyréven élt a XIX. század elején ily nevű család.
Csak tanuvallomásokból ismerjük.
(1829. év 1273. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

1825. évi tanuvallomások szerint Péter és István testvérek voltak. Péternek, a ki előbb Jánosiban lakott s utóbb Nagyréven jegyző lett (+ 1776.), két fia volt, András és Péter. András (+ 1805.) fiai voltak János, Péter tiszakürti tanitó, György és István; Péteréi pedig György, János és Mihály öcsödi, majd kécskei lakos. Péter nagyrévi jegyző testvérének, István mezőtúri tiszteletesnek, fiai voltak Benjamin, Dániel és József.
A család nemessége itt kihirdetve nem volt.
(1825. évi 1336. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai.

Czímerlevelet 1630. évben nyertek H. Miklós és társai. János fia György fiai Miklós, Farkas, Márton tarnabodi, István jászberényi, Tamás jászmihálytelki lakosok. Az 1724. évi investigatió idején Farkas már császi lakos; fiai Mátyás és József, a fenti Márton fiai Ferencz, István és Miklós. Tamás ez időben már Boczonádon lakott.
(1720. év 122. sz. 93. jkl.)
János besenyőteleki, Mátyás dormándi lakos testvérek 1829. évben nemesi bizonyitványt nyernek.
(1829. év 317. sz. 453. jkl. 1825. év 1183. sz. 1722. jkl.)
Nagyréven is lakott egy reformatus II.

Nemességet Cz. János, neje Zákány Erzsébet, fia István, fivére András nővére Erzsébet, ennek férje Kardos Miklós, gyermekeik: János és Erzsébet 1656. évi febr. 8-án nyertek. Kihirdettetett 1656. évben.
A nemeslevélnek a levéltárban levő másolata a czímert igen hézagosan irja le, csak a főalak, a griffmadár, olvasható ki belőle.
(1656. év 32. jkl. 1805. év 43. sz. 70.

III. Károlytól 1718. évben Barcza János prédikátor donatót nyer Szentkirályszabadja falura.
Öt fia volt: János debreczeni, István és Péter szentkirályszabadjai, Mihály és Gergely nagyrévi lakosok. György és János nagyrévi lakosok nemessége Veszprémmegye bizonyitványa alapján 1773. évben kihirdettetik.
(1773. év 321. A. sz. 347. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

molnármester, szélmalomtulajdonos * 1896. Tiszaug. Régi molnárcsalád sarja. 1920-ban szabadult fel, segéd volt Nagyréven, Szentandráson, Csépán, 1928 óta önálló. A malom örlőképessége óránként 250 kg. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, orosz, olasz fronton, fogságba esett. - Felesége: ''Korponay Erzsébet'', gyermekei: Margit és György.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

dr. földbirtokos * 1885. Somogyszil. Tanulmányai befejezése után együtt gazdálkodott atyjával a sorokujfalui 2000 holdas birtokon, 1916 óta önállóan gazdálkodik a kunhalmi és nagyrévi összesen 862 holdas birtokán. Állataival a tiszaföldvári és kunszentmártoni kiállításon oklevelet és tiszteletdíjat, gabonájával a szolnoki kiállításon arany- és ezüst érmet nyert; vaja Kunhalmi I. o. teavaj néven van forgalomban. Várm. thb. vir. tag, községi képviselő, a NEP helyi csoportjának elnöke. - Felesége: ''kunhalmi Rosa Margit'', gyermekei: Zoltán, Magdolna, Alice és Klára.

=== Forrás: ===
Dr.