Szent Flórán nap alkalmából avatták fel azt az emléktáblát a Kőteleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület laktanya épületének falán, melyet Egyed János egykori tűzoltó parancsnokuk emlékére és tiszteletére készíttettek.
Szücs Aladár magyar királyi mértékhitelesítő főellenőr. Kőtelken született 1883-ban. Iskolai tanulmányait Újpesten és a felsőipari iskolát Budapesten végezte.
Több magánvállalatnál dolgozott, majd 1909-ben állami szolgálatba lépett. A kecskeméti mértékhitelesítői munkája után Győrben és Budapesten dolgozott. 1930-ban lett a szolnoki mértékhitelesítő hivatal vezetője.
Az I. világháború alatt katonaként szolgált.
Hivatásán kívül sokat foglalkozozott a sporttal, számos kör vezetője volt.
1899-ben Nagykörűn született. Középiskolai tanulmányait Egerben, főiskolai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudomány egyetem orvosi karán végezte. 1925-ben avatták orvossá.
1859. június 14-én született Kőteleken. A szatmári főgimnáziumban tett érettségije után Budapesten tanult jogot. 1882-ben doktorált. 1886-ban került Szolnokra. Ügyvédi irodát nyitott.
Kerényi Sámuel 1859. június 14-én született Kőtelken. Középiskoláit Szatmáron végezte, majd Budapesten szerzett diplomát. 1882-ben szerezte meg doktori címét. Szolnokon nyitott ügyvédi irodát. A vármegyei th. biz tagja és az Ügyvédi Kamara válaszmányi tagja volt. A városi képviselő-testületben is tisztséget töltött be.
A Magyarországi Ügyvédszövetség társelnöke volt.
Forrás:
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.
A nemes szívű báró Baldácsy Antal végrendeletében vagyonának jelentős részét egy alapítvány létrehozására hagyta. A 1876. október 19-én kelt végrendeletével, majd annak 1877. május 20-án kelt toldalékával a magyarországi protestáns egyházaknak örök tulajdonul hagyott több mint 8000 holdnyi földbirtokot mindennemű tartozékaival együtt. Baldácsi-féle alapítvány 1880-as évek közepén kezdte meg jövedelmének a végrendeletben meghatározott célokra való szétosztását.
2016. augusztus 13-án, a kőtelki falunapon avatták fel Sándor János erdélyi fafaragó alkotását a Szabadság és a Damjanich út sarkán. Egy évvel később Kiss László felújította a kopjafát.
Forrás:
Mészáros Géza: Mozgalmas az élet Kőtelken. Új Néplap (2016.11.02.): 4.
Mészáros János: Felújította a kopjafát. Új Néplap (2017.07.29.): 2.
2016. november 6-án avatták fel Kőtelken azt az emlékművet, amely egyszerre állít emléket a 2. világháborúban katonaként elesett helyi személyeknek, valamint annak a közel 60 civil férfinek, akiket a szovjet hadsereg hurcolt el 1944. november 7-én munkaszolgálatra. Közülök csak kevesen tértek haza.