(galánthai). A szendrői Török család jussán a XIX. század elején birtokos volt Fegyverneken, Szentivánon, Rozsnokpusztán, Kőteleken, Nagyberek pusztán. Török Klárának férje Balogh János, leányuk pedig Klára.
(1806. év pp. 3358. sz.)
=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
'''érkeseőri''', ny. közs. főjegyző özvegye ''Almay Vilma''. Férje * 1860. Besenyszög. Tényleges tiszt volt a 3. h. husz. ezredben, kilépett s a közigazgatáshoz került. Szolgált Besenyszögön, Kőteleken és Jászladányban, megh. 1914-ben. - Gyermekei: Zsuzsanna (Wallenty Gyuláné), Béla (autós százados) és István (magántisztviselő).
=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
ontopai és felsőőri Goór László 1889-ben született Kőtelken.
1918-ban mint hadnagy végezte a Ludovika Akadémiát, a háború alatt a 2/51. honv. tűz. dandár nehéz ezredben az olasz fronton szolgált. 1921-ben megvált a katonai pályától.
Budapesten banktisztviselő és hírlapíró volt. 1925-ben állt Szolnok város szolgálatában. 1930/34-ben a "Városi Mozgószínház" igazgatója volt, illetve javadalmi hivatal ellenőre lett. A Szolnoki Újság munkatársaként jelentek meg publikációi.
A Verseghy kör, a Rotary Club, SzAK, Tiszai evezős egylet, Kaszinó stb. tagja.
ny. rk. el. isk. tanító * 1862. Kőtelek. Régi jász család sarja. Oklevelét 1883-ban Egerben szerezte, tanított Jánoshidán, Pélen, Viszneken, Pusztakürtön, Újszászon; utolsó állomáshelye Szolnok volt, 1923-ban vonult nyugalomba. Az Ipartestületi bank könyvelője, az Ipartestületi betegsegélyző egylet pénztárosa, az Orsz. és a Várm. tanító egyesület tagja. Több verses kötete jelent meg, a Gárdonyi Géza irodalmi társaságtól díszoklevelet kapott. - Felesége: ''Nagy Etelka'', gyermekei: Emilia (Horváth Ferencné), László (dr. tb. főszolgabíró, vm. főjegyző), Lajos (vitéz, várm.
mérlegkészítő és lakatosmester * 1898. Kőtelek. Atyja mellett tanult, segéd a bpesti Láng gépgyárban és Vértes R.-féle mérleggyárban volt. Az üzemet atyja, S. Áron 1902-ben alapította; ministeri elismerésben részesült, kiállításokon számos ezüst- és aranyérmet nyert. Megh. 1934-ben. Azóta a cég neve: Steinberger Áron fiai, cégtulajdonosok: S. István és Miklós.
=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
1879-ben született Kőtelken. Középiskolái végeztével felsőbb zenei kiképzését a szolnoki zeneiskolában szerezte. A zenetanár és gordonkaművész már ifjú éveiben vármegyei szolgálatba lépett s jelenleg mint várm. tb. levéltáros működik. Évekig volt törvényhatósági munkaközvetítő, s ő szervezte 1929-ben a Csonka-Biharvármegye levéltárát is.
rk. lelkész * 1891. Mezőzombor. 1914-ben szentelték pappá Egerben, segédlelkész volt Hevesbátorban, Sajóvárkonyon, Tiszafüreden, Kőteleken, hitoktató káplán Karcagon, 1926 óta helyi lelkész Mesterszálláson. Várm. thb. tag, a Kath. kör, a Kath. ifjúsági egyesület tiszteletbeli, a Szent Imre népház dísz, a Hitelszövetkezet, az Iskolánkívüli népoktatási bizottság ü. v. elnöke; a 4 tanerős rk. el. iskola igazgatója.
=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
ny. áll. el. isk. tanító * 1872. Kőtelek. Oklevelét Kiskunfélegyházán szerezte. Tanított Izsákon, Szajolban, Szolnokon, 1894-ben került Cibakházára, 1933-ban vonult nyugalomba. - A világháború alatt a 2. és 29. h. gy. e.-ben szolgált, a katonai jub. érdemkereszt, hadi érdemkereszt (a vit. érem szalagján) tulajd. Az Önkéntes tűzoltó testület megszervezője és főparancsnoka, 12 évig járási, 10 év óta várm. tűzrendészeti felügyelő, a Várm. tűzoltó szövetség titkára, az Iskolán kívüli népművelési bizottság és a Hangya szöv. elnöke, a faiskola felügyelője.
malomtulajdonos * 1874. Tószeg. Gépészipart, gőz- és villanygépek kezelését tanulta, 1910-ben Kőtelken, 1918-ban Mezőtúron saját malma volt, 1920-ban Jobbágyiban modern malmot építtetett, azt 1922-ben eladta és megvette cibakházai malmát. Az Uri kaszinó választmányi, a közs. képv. testület virilis tagja. - Felesége: ''Márkus Margit'', leányai: Erzsébet (Papp Gáborné), Mária-Olga.
=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.