Mária-szobor egy magántulajdonban lévő ház (Kossuth út 20.) előkertben látható. A népiesen festett egész alakos szobor díszes felépítményen áll. A szobor talapzatán az állíttatók neve olvasható.

A templom mellett, a helyi általános iskola udvarán elkerítve, látható az oszlopon álló Mária szobor. A szakrális szobor és az oszlop fejezete is népiesen festett. Boldogságos Szűz Mária lába a Földet körbeölelő kigyó fején van.

A Szentháromság szobor a helyi általános iskola udvarán áll (Szent István út 21.). A szobrot a 20. század elején állították. Szentháromság festett szoborkompozíciója egy magas oszlop tetején található, amely egy négyszögletes talapzaton áll.

Alattyán izraelita felekezetű lakossága a Balogtelep nevű településrészén temetkezett fél évszázadon keresztül. Az egykori vályogvető gödrök feltöltése után lakóházak épültek és  a megmaradt sírok beékelődtek a főutca menti két telek közé. A 2. világháború után nagyon kevés zsidó család tért haza.

A római katolikus templom kertjében áll a vízenjárók védőszentjének, Nepomuki Szent János szobra. A népiesen festett szobor a templom szentélye mögött található, melyet 1914-ben helyi hívők adományából állítottak. Nevük a talapzaton keretbe foglalt feliraton olvasható: Dobos Ilona, Kiss Ferenc, Simon Mária.

A község a 14. században már önálló plébániája és temploma volt. A régi templomot a 18. században lebontották és 1783-ban avatták fel a Szent Mihály főangyal római katolikus templomot, melyet Eszterházy egri püspök és alattyáni nemesek adományaiból építettek. 2009-ben került sor a templom felújítására.

A historizáló stílusú kúria 1890 és 1895 között épült. Építtetője Gecse Árpád (1900-1990) festőművész édesapja, Gecse István földbirtokos volt. Gecse Árpád a kúria mellé egy műteremlakást is emeltetett a két világháború között.  A kúria egy részét pedig tájmúzeumnak rendezte be. A 2. világháborúban német, majd szovjet tiszteket szállásoltak be a lakóépületben. 1948-ban államosították a kúriát, amelyet hamarosan visszakapott a Gecse család.

Varga József Alattyánban született 1934-ben. A családja és a munkája Jászberényhez kötötte. 1970-ben kezdett faragással foglalkozni. Egy pályázat révén meghívást kapott az 1971-es sárospataki országos fafaragó táborba. Az ott művészeti szerezett ismeretek határozták meg további munkáit. Használati tárgyak mellett és faliképeket is megformált. Munkája elismeréseként több alkalommal kapott nívódíjat. Tagja volt a Városvédő és Szépítő Egyesületnek, valamint a Jászberényi Ipartestület tiszteletbeli tagjának választotta.

Forrás:
H.

Az 1944. novemberi harcok során elesett szovjet katonákat ideiglenesen a huszárszobor két oldalán lévő parkban temették el. Sírjaikat piros fejfák jelölték.

A szovjet csapatok 1944. november 12-én vonultak be Alattyánra, akik rekviráltak és a munkaképes lakosokat kényszermunkára kötelezték a jánoshidai ideiglenes repülőtér építésénél. A világégés alattyáni hősei, polgárai, valamint az elhurcolt 23 zsidó áldozat emlékére 1991. november 21-én állítottak emlékművet.