A kúria felépítésének ideje és építtetője ismeretlen. Az 1861–66-os II. és az 1883-as III. katonai felmérés egy téglalap alaprajzú, középrizalitos épületként tüntette fel az épületet, amelyet a hagyomány szerint a "Fazekas nővérek" tulajdonát képezte. Az egyszerű kiképzésű épületet 1889-ben vásárolta meg a bárczai Bárczay család. A tulajdonos, Bárczay Gyula nászajándékba kapta a kúriát édesapjától.  1894-ben a kúriát felújították. Ekkor építették a főhomlokzat elé az oszlopokon nyugvó, klasszicizáló középrészt. A konyhát és a kamrát pedig a kúriából egy melléképületbe helyezték át. Az államosítást követően irodaként hasznosították az épületet.  Majd a helyi általános iskola számára alakították át a kúriát. 1978-ban, amikor a kúria egykori prakjában felépült az új iskolaépülket. A kultúrházat helyeztek el az egykori kúriában, amely napjainkban is itt működik.
Szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület, homlokzatait átalakították, díszítőelemeit eltávolították, nyílászáróit kicserélték. Főhomlokzata egykor V+V+2+(1+A+1)+3+V osztású volt, középen két-két posztamensről induló dór jellegű oszlopon nyugvó, világítóablakos háromszög-oromzattal ellátott középrész lépett ki a fal síkjából, amely alatt régen vasráccsal övezett terasz kapott helyet. Később a középrészt beépítették, a homlokzat nyílásritmusát megváltoztatták. Az oldalhomlokzatokhoz bővítményeket csatoltak. A hátsó homlokzaton egykor pilléreken nyugvó tornác futott végig, ennek középső részét mára beépítették, a két szélen húzódó szakaszok 1+A+1 osztásúak. Belseje egykor kéttraktusos elrendezésű volt.
 

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. köt. Budapest, 2005.