Szolnokon a közúti Tisza-híd lábánál állt az Aranylakat vendéglő. A 19. században még egy nádtetős vályogház szolgált út menti csárdának. A Kis halászok bérelték. A nyitás pillanatától kezdve a városból is kijártak oda megpihenni az emberek. A Tisza folyó adta a lehetőséget: a redőzésre, formára utalva úgynevezett tökös halászbárkákban tartották a halat - az akkor még termékeny folyó kitűnő étket szolgáltatott a korgó gyomroknak.

Képeslap

Csizmadia György felvétele - Damjanich János Múzeum

Több bérlője is volt. A legemlékezetesebb 1919-ben bekövetkezett haláláig, Stögermayer Antal, aki Szolnokon a legismertebb halászbérlő volt, majd fia, aki az „élő” Tisza bérlője volt 1924-ig. Stögermayer után Szathmáry István 1929-ig volt a vendéglő üzemeltetője, majd egy mezőtúri házaspár, Weber és felesége bérelték a vendéglőt, mely alattuk élte fénykorát. Az iparosodó Szolnok munkásai, halászok, tisztviselők, tehetősebb polgárok is kijártak ide zónapörköltet enni. Weberéknek volt egy fogadott fia, akinek már gimnazisa korában előtűnt tehetsége a művészetekhez: Várkonyi Zoltán. Költő, színművész. Nyaranta műkedvelő előadásokat is tartott az Arany Lakatban. Ő mindig hálásan emlékezett vissza szolnoki itt tartózkodására. A zenét az országos hírű Kadét Jóska és zenekara szolgáltatta. A kerthelyiség közepén egy nyílt medencében engedték magukat láttatni a potykák.Kérése lehetett a tisztelt vendégnek, hogyan is kéri elkészíttetni. A törzsvendégeknek a főúr direktüizent, ha volt valami szép süllő, kecsege, harcsa érkezett. Volt egy tekepálya, ahol lehetett fogadni is.  

Korabeli képeslap - Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1919-ben a román megszállás idején a szolnoki ütközetben fontos szerepet kapott az épület. 1919. május 2-án például az esti szürkületben az 1. budapesti vörös ezred egyik százada átment a közúti hídon és védelmi hídfőállást létesített a vendéglőnél.

Steinberger Miklós felvétele - Steinberger család tulajdona

A II. világháborúban súlyos találat érte a vendéglő épületét. A szolnokiak szerették volna, hogy állítsák vissza eredeti állapotára. De a dolog halogatódott. Az új közutat már úgy alakították, hogy rendesen le se lehetett menni, majd épült ott egy barakjellegű faház, amely kiszolgálóablakon keresztül árusított. Onnan indult a kis úttörővasút, volt ott vurstli. Az 1960-as évek elején  a városvezetés a vurstlit a liget másik végére helyezte át. A politikai változtatás, újat akarás, Szolnok arculatának megfiatalítása okán 1970-ben szinte ugyanott emeltek egy, a kor izlésének megfelelő modern éttermet Dusa István tervei alapján. Az éttermet a Szolnok Megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemeltette, majd a rendszerváltáskor, 1989-ben az első kft.-k között megalakult Hangulatkarbantartó Kft., amely igyekezett felvállalni a szolnoki fiatalság zenés-táncos szórakoztatását. A Moment, majd a Fáraó diszkó működött az éttereem falai között. Egy alkalommal a Szolnoki Tv felvette is vette az FLM-zenekar buliját.

Képeslap - Verseghy Könyvtár Képeslaptára

A Halászcsárda nevet is viselte egy időben - Németh István felvétele

Az ezredfordulóig működött szórakozóhelyként, majd a 2010-es évek második felében egy többemeletes társasház épült a helyén. A földszinten helyet kapott bisztró szintén az Aranylakat nevet viseli.

Forrás:

B. G.: Az Arany Lakat fénykora és utókora. Új Néplap (1993.03.11.)

Bene Gábor: Gondolatok egy diszkóról. Új Néplap (1993.03.25.)

Elhalálozások. Vendéglősök Lapja (1929.05.20.)

Gulyás Katalin: Polgári lakás - polgári életmód a századfordulón. Városi polgárok a századelőn. Szolnok, 1999.

Gutai István: Egy társasház fog épülni a legendás étterem helyén. Új Néplap (2016.08.31.)

Ismerted a szolnoki Aranylakat Éttermet? Mutatjuk, milyen volt régen! szoljon.hu

Kaposvári Gyula: Szolnok képekben. Szolnok, 1984.

Ma nyílik az Aranylakat. Szolnok megyei Néplap (1970.04.24.)

Szabó Lajos: Negyven esztendeje történt. Új Néplap (1995.05.05.)