Sütő Gábor 1934. március 26-án született Karcagon. Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult 1953 és 1959 között, mint külögyi szakértő. Tanulmányai befejezése után a Külügyminisztáriumba helyezték. A havannai (1961-1963), majd a brazíliai (1963-1965) nagykövetség beosztott diplomatája volt. Szigorúan titkos állományú állambiztonsági tiszt volt 1966 és 1967 között. Az MSZMP KB Külügyi Osztály munkatársaként tevékenykedett 1967 és 1973 közötti időszakban, majd a Külögyminisztériumban II. o.

Barta János 1927. október 7-én született Karcagon. Budapesten végzete a tanonciskolát, majd a szakmájában villamyszerelőként dolgozott. Az Eötvös József Tudományegyetem jogi karán szerzett jogi dipolomát 1972-ben levelező tagozaton. A Magyar Néphadsereg tisztje volt 1948 és 1955 között. A Könnyűipari Minisztérium főelőadója lett (1955-1957), majd a Külügyminisztérium munkatársa, beosztott diplomata a washingtoni nagykövetségen 1958-tól 1961-ig. Hazatérte után az V. Területi Osztályon osztályvezető-helyettes. A londoni követségen II. o.

Szabó Sándor 1946. február 5-én született Karcagon. Agrármérnöki oklevele megszerzése után visszatért szülüvárosába. A  helyi megzőgazdasági nagyüzem munatársa lett. A rendszerváltás után a közéletben is szerepet vállalt, mint a Magyar Szocialista Párt karcagi szervezetének elnöke. A város vezetésében hosszú évekig dolgozott. Négy cikluson át volt az önkormányzati képviselő testület tagja.

2016. február 15-én, 70 évesen hunyt el.

Forrás:

A kunmadarasi csipkeverő családból származó György Ilona férje, Kiss András szabóműhelyében dolgozott. A karcagi, majd a szolnoki HISZ tagjaként értékesíttte édesanyja, György Gergelyné (1902-1996) és a saját maga általa készített vert csipkéket.

Kisari Zoltán 1954. október 30-án született Karcagon. Az általános iskola után a helyi ipari iskolában tanult. A SZIM Karcagi Gépgyárában kezdett el dolgozni, majd Egerbe került. Később Ostoros község tanácselnöke lett 1987-ben. majd a rendszerváltás után is hétszer választották újra a település polgármesterévé. A Heves Megyei Önkormányzat tagja volt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének Heves megyei tagozatának elnökségét erősítette, továbbá az Ostorosért Polgárőr Egyesület tagjaként civilként is helyt állt. 2015.

Nagy József 1953. szeptember 25-én született Budapesten. Műszaki szakközépiskolában érettségizett. Munka mellett jogot hallgatott.

A hernádi Március 15. Mezőgazdasági Szövetkezet jogtanácsoa lett, majd az Elektrobau Szakcsoport elnöke. A Kispesti Bíróság bírája volt 1988 és 1994 között. A kunhegyesi származású felesége, dr. Balogh Máriával közösen nyitották meg a Magyar Korona Magángyógyszertárat, az egykori 15/31-es állami gyógyszertár helyén Kunhegyesen. Emellett továbbra is folytatta jogi prakszisát. A szolnoki, majd a Karcagi Bíróságon dolgozott 2011-ig.

A Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban 2015 decemberében avattak emléktáblát a közelmúltban elhunyt Wolf György tiszteletére.  A dombormű Györffy Sándor szobrászművész alkotása, melyet a szeretett pedagógus gyermekei, Wolf György és Wolf László leplezett le. Az iskolaépület emeletén, a tanári szoba melletti falon, az iskolai pantheonban kapott helyet az emléktábla.

Zenepedagógus, zongoratanárnő volt Karcagon. Zenei tanulmányait Egerben, az angolkisasszonyoknál, majd a Zeneművészeti Főiskola zongora-tanszakán folytatta, ahol tanári oklevelet nyert. Tanárai: Székely A., Chován K. Saját zeneiskolája volt Karcagon, s 50 tagú énekkart vezetett. Többször szerepelt vidéken.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.

Fogarason született 1882-ben. Tanulmányait a Debreceni Tanítóképzőben végezte. 1901 óta Karcagon működött mint tanító és 1925 óta a Kamarazenetársaság vezetője. Az orosz hadifogságban zenekarban hegedült és moziban zongorázott, majd magyar dalárdát szervezett és vezetett.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.

Vésztőn született 1892-ben. Zenei tanulmányait a Debreceni Városi Zeneiskolában végezte. Karcag református kántora volt. A Magyar Zenealbum munkatársa, az Országos Református Kántoregyesület hangversenyeinek előadója (zongora, orgona) volt. Szerzeményei: Veronika hercegnő 3 felv. mesejáték, Álom, 3 felv. mesejáték zenéje, zongoradarabok (Revíziós dal, 5 Horthy-dal, 15 Ady, 10 Csokonai, 2 Arany-dal, Magyar ábrándok), orgonadarabok, kórusművek.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.