Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

2012-ben falumegújítási program keretében újult meg a templom.

A felújítások mindig hordoznak valami csodát, nemcsak azért mert a felújítandó épület új köntösbe öltözik, hanem azért is, mert múltunk értékes darabjai kerülhetnek elő általuk. Kuncsorbán is hasonló eset történt nemrégiben. A művelődési ház felújítása során egy nem mindennapi tábla került elő.

Magyarcsékei Korda János 1859-ben született. Mosomagyaróváron gazdasági akadémiát végzett. Tanulmányai befejezése után gazdálkodni kezdett. 1894-ben kötött házasságot Várady Gizellával (1872-1966). Házassága révén szerzett birtokot Csorbán, a Réten és Mezőtúr határában, Pusztapón. Telivér lovakat tartott. Rendszeresen indult amatőr fogatversenyeken. 

Öt gyermekük született: Sarolat, Andor, Béla, Kálmán és Erzsébet.

2014 elején Kuncsorba Önkormányzata felhívást intézett a lakosság felé, hogy a 32. alkalommal megrendezett falunapra szökőkutat emelhessenek a község parkjában. A Csorba Kupa áprilisban került megrendezésre, a szökőkút avatására azonban egy kicsit később 2014 júniusában került sor.

Forrás:
Mészáros János: Elkészült a szökőkút = Új Néplap (2014. június 17.) p. 1.

A temetőben látható kőkeresztet 1913-ban állították a kuncsorbai római katolikus hívek adakozásából.

Kuncsorba önálló missziói egyházközség. Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. A település református temploma 1937-ben épület.

Az egykori sóút mellett, a Szolnok-túri-síkon emelkedik a tekintélyes halom. A Kenderes-Bánhalma település határában, a 34. sz közút mellett található halomtest eredetileg közel szabályos kör keresztmetszetű volt. Sajnos a különböző emberi behatások: taposás, földutak, mezőgazdálkodás és bányászati tevékenység miatt jellegét elvesztette. A halom neve birtokosa rangjára utal vissza. Egy 1337-ben kelt birtoklevél említi nevén Losonci Dénes tulajdonaként. 1528-ban hazánkról készült első kézzel színezett fametszet térképén a kunhalmok közül egyedüliként a Bán-halmot tüntették fel.

A Bencsik Antal készítette kopjafát 2004. március 15-én leplezte le Vass Lajos államtitkár és Herbály Imre, a megyei közgyűlés képviseletében. A faragott oszlopot az ebben az időben kialakított emlékparkban állították fel, melhogy a nemzeti ünnepek alkalmával emlékezhessen meg Kuncsorba lakossága.

Kuncsorba község szoborbizottsága 1917-ben jött létre. 1. világháborús emlékművet azonban csak 1920-as évek közepén emeltek. Damkó József (1872-1955) szobrászművész alkotását 1925. május 31-én leplezték le a református templom előtt. A szobor egy huszárt ábrázol, amely jobb kezével kardja markolatát fogja. A talapzaton elől a Nagy Háborúban elesett 56 katona neve olvasható.

dr. körállatorvos 1899. Kuncsorba. Oklevelét 1922-ben Budapesten szerezte. Magánállatorvos volt Kunszentmártonban. 1928 óta Csépa, Szelevény és Tiszasas körállatorvosa. - Az 1. h. husz. e.-ben a román és olasz fronton harcolt és megsebesült. 2 II. o. ez. vit. érem, seb. és háborús emlékérem, K. cs. k. tulajd. A lovas leventék oktatója, a Tájfajta lótenyésztő egyesület megszervezője, a Frontharcos csoport vezető tisztje. - Felesége: ''Pintér Irén'', leányai: Irén és Éva.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.