Nagy Imre 1883-ban született Ecséden. 

1904-ben a szolnoki dohánybeváltó hivatalban lett gyakornok, 1907-1912 között Zágrábban dolgozott mint dohányjövedéki tiszt. Majd Nagyatádon (1912-1915) és Békéscsabán (1915-1929) vállalt hivatalt. 1929-ben került Jászberénybe a magyar királyi dohánybeváltó hivatal vezetői posztjára.

1899-ben született Budapesten. 1916-ban érettségizett, 1922-ben szerzett jogi diplomát.

1921-ben a budapesti rendőr főkapitányságon kezdte pályáját. 1928-ban Egerbe helyezték, majd 1930-ban pedig Jászberényben helyezkedett el.

1895-ben született Peszéren (Bars vármegye). 1924-ben avatták jogi doktorrá. Esztergomban kezdte pályáját.

Jászberényben a rendőr-kaitányság belügyminiszteri megbízott állandó helyettes vezetője lett és a kapitányság rendőri büntető bírája.

1887-ben született Budapesten. 1910-ben szerzett jogi diplomát.

1908-ban lépett a kolozsvári rendőrség szolgálatába és 1910-ben fogalmazói gyakornok lett, majd egy évvel később rendőrfogalmazó. 1916-ban II. osztályú rendőrkapitány, 1918-ban I. osztályú rendőrkapitány, majd 1920-ban a budapestvidéki államrendőrség budafoki rendőrkapitányságának vezetője lett.

1923-ban került Jászberénybe, 1924-ben kapott rendőrtanácsosi kinevezést.

Szolgált az I. világháborúban az orosz fronton.1918. augusztus 1-jén mint főhadnagy szerelt le.

1883-ban született Kunszentmártonban. Nagyváradon járt középiskolába, majd a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1906-ban.

1907-ben nevezték Jászberényben városi mérnöknek, majd 1910-ben Szatmárnémetiben tevékenykedett 1927-ben Jáészberény vezető főmérnöke lett.