Jászberény

Bathó János (1846-1924)

Jászberényben született 1846-ban. Tanulmányait Budapesten végezte és az ügyvédi vizsga letétele után Jászberényben nyitotta meg ügyvédi irodáját.

1973-ban másodjegyző lett, majd a vármegye és a város szolgálatába állt mint jegyző és közjegyző. Hivatalát 1894-ig töltötte be, ekkor királyi közjegyzővé nevezte ki az igazságügyi miniszter. Jó pedagógiai érzékkel szeretettel nevelte a nála gyakornokoskodó fiatal jogászokat.

Bathó Márton

1864-ben született Jászberényben. Középiskoláit szülőhelyén végezte.

Pályáját törvényszéki díjnokként kezdte 1881-ben. 1885-től a jászberényi rendőrségnél tolnok volt, majd a városi adópénztár pénztárosa lett. 1905-ben nevezték ki anyakönyvvezetőnek.

Bathó Kálmán (1884-1957)

1884-ben született Jászberényben. Középiskoláit szülőhelyén végezte, majd Budapesten és Kolozsvárott folytatta jogi tanulmányait. 1906-ban tette le ügyvédi vizsgáját.

Jászberényben kezdte meg jogi pályáját, 1911-ben közjegyző helyettes lett édesapja irodjában. 1916 és 1921 között Szilágyicsehi közjegyzője volt, majd visszatért Jászberénybe mint királyi közjegyző.

Pénzes Sándor

Jászberényben született 1883-ban. Középiskoláit Jászberényben végezte, majd Budapesten, Berlinben és Kolozsvárott folytatott egyetemi tanulmányokat.

Ügyvédi vizsgája után Jászberényben ügyvédi irodát nyitott. 1914-ben tiszti főügyésznek választották meg. Az I. világháború alatt, mint tiszti főügyész, a város rendőrségének is vezetője volt.

A jászberény Vöröskereszt Egylet elnöke volt, tagja az Állami Iskolák Gondnokságának, a Középiskolák Iskolaszékének, az Iparostanonciskola felügyelő bizottságának.

Forrás:

Horváth Miklós (1894-19?)

Horváth Miklós Jászberényben született 1894-ben. Középiskolai tanulmányait 1912-ben ugyanott végezte és a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott. Pályáját 1914-ben Szikszón, mint adóhivatali gyakornok kezdte el.

1916-ban Tiszaroff adóhivatali ellenőrévé nevezte ki. Majd Szolnokra 1926-ban neveztik magyar királyi államépítészeti főtisztté.

Inhalt abgleichen