(dormándházi nemes és báró)
Törzsökös hevesi család, melynek nemesi ága ma is él és birtokos Dormándon, honnan előnevét vette.
(1764. év 6. sz.)
A czímeres nemeslevelet, mely Sághy Pál dormándi lakos tulajdonában van, 1694. évi június 6-án a török háborúkban vitézkedett s több izben fogságot is szenvedett S.
1699. évben Gyöngyösön, Taron, Patán, Verpeléten, Tarjánban, Visontán, Szajlán, Detken, Domoszlón, Karácsondon, Fegyverneken, Pélyen, Örsön, Kürüben, Gyandán, Abádon, Tarnóczán volt birtokos.
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
másk. Kovács
A nyitramegyei Ürményben birt földesúri joggal, itt élt Simon, kinek ugyancsak Simon nevű fia a nógrádmegyei Nemtibe költözött.
Ez utóbbitól származott Illés, ki már megyénkben lakott, ettől pedig Ferencz nagykürüi [Nagykörű] lakos.
Ferencznek Gattay Teréziával való házasságából 1799. évben született István. Emez István és Bodor Katalintól való gyermekei:
Illés (1824.),
Antal (1832.),
Ferencz (1834.)
és István (1835.)
Nyitramegye bizonyitványa alapján kihirdettettek 1835. évben.
(1835. év 885. sz. 1350.
(marsófalvi)
Már a XIV. században feltünt trencsénmegyei család, mely Nyáry jusson lett birtokossá e megyében Verpeléten, Hevesen, Pélyen, Kőteleken, Kürüben, Átányon, Sirokban, Szent Ivánon, Fegyverneken.
Marsovszky Gábor nógrádi esküdt ugyanis nőül vette Rakovszky Magdolnát, R. Menyhért és regőczi Huszár Klára - Huszár Imre és Nyáry Mária leánya - leányát.
(1778. év pp. 2096. sz. 1783. év pp. 2306. sz. 1815. év pp. 3395.
(enczingi)
Honositott család. E. János, neje Noltheus de Ottorf Anna-Czeczilia, gyermekei Ignácz-János, Mária-Francziska, Mária-Éva, Ilona-Terézia, Mária-Anna, Mária-Ágnes 1696. évi febr. 14-én nyertek magyar indigenátust. Kihirdette 1906. évben Hevesmegye s az 1715. évi 136. tcz. czikkelyezte be.
(1696. év 206. jkl.)
Tekintélyes birtokai voltak Tiszanána, Visonta, Markaz, Domoszló, Verpelét, Fegyvernek, Tarnaszentmária, Vécs és Nagykürü [Nagykörű] helységekben. Lipót király 1698. évi jun. 20.