Karcagon született 1831. október 4-én. 1845-től gyógyszertári gyakornok Karcagon. Magánúton tanult, 1848-ban gyógyszerészsegédi vizsgát tett. 1848-51-ben Karcagon gyógyszerészsegéd. 1851-től a pesti, 1852-53-ban a bécsi egyetemen gyógyszerészhallgató. 1853-ban gyógyszerész oklevelet szerzett a bécsi egyetemen. 1853-tól Karcagon az egykori Hollay-gyógyszertár vezetője, majd a törökszentmiklósi, szolnoki, tiszafüredi és szentesi gyógyszertárban működött. 1856-tól Pesten Matta László gyógyszertárának alkalmazottja, egyidejűleg a pesti egyetem orvostudományi karán tanult. Emellett megélhetési okokból egy nőnevelő intézetben és több családnál is tanított. 1860-tól Karcagon a Nagykun kerület főorvosa, 1861-ben tisztségéről lemondva külföldre ment, ahonnan hazatérve 1862-65-ben Karcagon magánorvosi gyakorlatot folytatott. 1868-tól Karcagon ismét a Nagykun kerület főorvosa. Az 1873. évi kolerajárvány idején Pest-Pilis-Solt vármegye, Kecskemét város, Heves vármegye tiszántúli részére, a Nagy- és Kiskunság területén a járvány leküzdésére kinevezett kormánybiztos volt. 1877-ben a heves-nagykunsági református egyházmegye segédgondnoka. 1877-től Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főorvosa. Könyvritkaságokat is tartalmazó értékes könyvtára volt.
 

Metszet a Vasárnapi Újságból.

Kunszentmártonban hunyt el 1878. február 28-án. Karcag Déli temetőjében nyugszik, s a városban utcát is neveztek el róla, továbbá a város kórházát is 1991-ben, melynek előcsarnokában felállították mellszobrát. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi kar Kollégiuma szintén az ő nevét viseli. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Szolnok megyei Szervezete 1978-ban bronzérmet készítetett az emlékére.

Forrás:
Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp. 2001. p. 35.
Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. Bp. 2003. p. 130-131.
-á-r-: Kátai Gábor (1831-1878) = Vasárnapi Újság, XXV/10. (1878. márc. 10.) p. 152, 154.