Pataki Lajos a Jászszentandráshoz melletti Perespusztán született 1941. június 2-án. Szülei Macky Béla és Pataki Terézia. Később Maczky Levente Lajos majd a Kő Pál nevet vette fel. 1963-ban kezdte meg tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán.

 

1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített. 1963 óta kiállító művész. Az 1970-es évek közepéig főleg színesen festett pop-art faszobrokat készített. Későbbi stílusa egyre inkább visszanyúlt a magyar fafaragás hagyományaihoz. Ő készítette Mohácson a történelmi emlékhely rendezési koncepcióját, továbbá többek között ő alkotta meg a Magyarok Nagyasszonya kápolna kődomborműveit a Vatikánban.

 

1978-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt: 1990 óta tanszékvezető, 1990–1991 között docens, 1991-től egyetemi tanár, 1992–1995 között rektorhelyettes volt.

 

1986 óta a hevesi művésztelep vezetőjeként tevékenykedett. 1990–1995 között a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt. A Samu Géza Alapítvány kuratóriumának és a Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöki posztját is betöltötte. A Berzsenyi Dániel Társaság elnökségi tagja, valamint 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Rovatvezetőként pedig 1996 óta a Lyukasóra szerkesztőségének a munkájában is részt vett.

 

Művészi munkáját és szakmai tevékenységét számos díjjal ismertél el: KISZ-nagydíj (1969, 1971), Munkácsy Mihály-díj (1975), a Művészeti Alap díja (1984), Magyar Művészetért díj (1990), Nagypalád díszpolgára (1994), Heves díszpolgára (2000), Kossuth-díj (2001), Kölcsey-emlékplakett (2002), Prima Primissima díj Magyar képzőművészet kategóriában (2006), Terézváros díszpolgára (2011), a Nemzet Művésze (2014), Heves Megye Nagykövete (2015), Magyar Örökség díj (2016).

 

Meghalt Kő pál szobrászművész. Népszava (2020.06.09.)