Helyismereti wiki oldalak

Kormos Géza

rt. igazgató * 1896. Szolnok. F. keresk. iskolát végzett, magántisztv. volt, 1927 óta a Krausz D. és fia fakeresk. rt. ig. társtulajdonosa. - A 68. gy. e.-ben harcolt az orosz, román, olasz fronton. SL (a kardokkal), II. o. ez., bronz vit. és seb. érem, K. cs. k. tulajd; a NEP titkára, a Csónakázó egy. háznagya.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Halász Gyula

kereskedő * 1902. Jászárokszállás. Gyöngyösön tett érettségit, atyja üzletében tanult s azt 1934-ben átvette. - Felesége: Weisz Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nagykun Kerületi Kapitányság Székháza (Kunszentmárton)

A Nagykun Kerületi Kapitányság Székháza 1783-ban épült. A korábbi kerületiház, amelyben a törvénykezés 1782-ig folyt, szűkösnek bizonyult. Jung József pesti építész tervezte az új kerületi házat 1779-ben. Az építkezést Rabl Károly gyöngyösi mester felügyelte. 1853-ban a Kerületiházban működő börtönt bezárták és egy segédjárásbíró székhelye lett. 1874-ben a város vette meg az épületet. Óvodát és irodákat rendeztek be. 1884-ben került sor a székház renoválására. A járásbíróság hivatalnokai dolgoztak tovább a felújított épületben. 1900-ban került sor az addig földszintes épület emelettel való bővítésére. Ekkor került sor a börtönépület felújítására. A Rákosi-korszalban számos környékbeli gazdálkodót vetettek ide "beadások elmúlasztása" miatt, majd 1957-ben a forradalom utáni megtorlás áldozatai töltötték meg a cellákat. Néháyn évvel később a fogházat bezárták. A bíróság 1984-ig működött az épületben. Az egykori "kerületiházban", melyről utóbb ezt utcát is elnevezték, 1989 óta a Városi Földhivatal működik.

1884-ben az egykori várnagyi lakban tantermeket és tanító lakást alakítottak ki. A 19 és 20. századfordulóján oktatási célra használt bal szárnya a "Veresház" elnevezést kapta a kunszentmártoniaktól az ott oktató Veress János, erdélyi származású, tanító után.

Kunszentmárton

Képeslap

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Hegedűs Krisztián: Kerületi háztól a járásbíróságig. In: Kunszentmárton, a mezőváros. Kunszentmárton, 2008. 80-95. pp.

Kunszentmárton építészeti értékei az ezredfordulón. Kunszentmárton, 2004.

Hősi emlékmű (Nagyiván)

Nagyiván központjában álló emlékoszlopot az 1 és 2. világháború mártírjai előtt tiszteleg. Az emlékmű 3 méter magas. Anyaga műkő. Elől egy M alakzatban elhelyezett babérkoszorú, felette a virádíszítés alatt egy katonai rohamsisak domborműve látható. Az emlékmű felirata: "1914-1918 hősök. 1938-1944 állítatta a nagyiváni MNDSZ csoportja 1948"

Az emlékmű hátoldalán és a keskeny oldafalain a két világégésben elhunytak neve olvasható. Az 1848/49-as forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából felavatott fehér márványtábla a Hősök emlékére állított emlékmű talapzatán kapott helyet.

Nagyivány

Nagyiván

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Zounuk, 14. Szolnok, 1999.: 369-411. 

Frajka Béla (1933-2017)

Frajka Béla 1933-ban született Jászboldogházán. Édesapja az első világháborút követően magyarsága miatt Szlovákiából kitelepített vasutas volt. A jászberényi Lehel Vezér és a karcagi Gábor Áron Gimnáziumban
végezte középiskolai tanulmányait. Diplomáját 1957-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki
Kar Gyengeáramú Szakán vehette át. 1958-ban a BME Híradástechnika Tanszékén lett tanársegéd.
 
Szakterülete volt a logikai kapcsolástechnika és a távbeszélő technika, majd később a távközlés modern területei is, különösen a távközlési protokollok. Egyetemi munkája során került kapcsolatba Kozma Lászlóval, villamosmérnök
professzorral, akivel a logikai áramkörök tervezési módszerének szemléltetésére egy oktatási célú jelfogós bináris
számítógépet terveztek és építettek 1957 és 1958 között.
 
Ezt a MESZ [Műegyetemi Számítógép] - 1 gépet közel tíz éven keresztül többek között Frajka Béla üzemelteti és programozta. A modern kapcsolóközpontok architektúrája témakörben 1974-ben szerezte meg a műszaki
tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. Az oktató, kutató munka mellett több intézményben vezetői
beosztásokat töltött be: volt a Híradástechnikai Elektronikai Intézet Kapcsolástechnikai Osztályának vezetője. A BHG Híradástechnikai Gyár Fejlesztési Intézetének igazgatói teendőit is ellátta.
1976-78 között Algériában dolgozott, szakértőként irányította az ország távközlési hálózatának kiépítését. Szakértőként részt vett a magyar távközlő hálózat digitalizálásában az 1990-es években. 1984-1989 között
oktatási dékánhelyettesi posztot látott el..  1998 végén egyetemi docensként vonult nyugdíjba.
 
Ezt követően szakértőként dolgozott az Ericsson Magyarország Kft. Kutatásfejlesztési részlegénél. Az MTA
Műszaki Osztály Távközlési Rendszerek Bizottságának titkára vot. A Híradástechnika folyóirat kapcsolástechnikai
rovatának tudományos szerkesztői feladatát is ellátta. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnökségi tagja volt.
 
Kétszer megkapta az egyesülettől a Puskás Tivadar díjat 1985-ben és 1993-ban. A HTE Ezüst és Arany jelvénye kitüntetéssel is elismerték munkáját. 2017-ben vehette át a BME gyémántoklevelét.
Frajka Béla
(Gyászértesítő - Verseghy Ferenc Könyvtár Aprónyomtatvány-tára)
2017. szeptember 12-én hunyt el. Budapesten helyezték örök nyugalomra a Magyar Szentek Plébánia Urnatemetőjében.
 
Forrás:
Elhunyt Dr. Frajka Béla. Budapest: Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, 2017.
Velickyné Koncsik Ilona: Magyarország első elektronikus számítógépe = Boldogházi Hírek (2017.12.): 35.

Vitális Sándor (1926-2017)

1926-ban született egy Kisújszállás melletti tanyán. Gyermekkorában járványos gyermekbénulásos betegsége miatt jobb lába megrokkant. Ez a fogyatéka határozta meg pályáját, egész életútját. Református lelkész lett.

Nagy empátiával fordult a fogyatékkal, gondokkal küzdő embertársai felé. Az ország keleti, határszéli, szatmári és beregi térségi településeken: Benken, Gulácson és Kisvarsányban szolgált negyven évet. Az 1950-es években, ateista propaganda mellett igen nehéz volt lelkészi szolgálata. Önéletrajzában, a városi kalendáriumokban megjelent írásaiban csendes derűvel, humorral írt az átélt megpróbáltatásokról.

1990-ben feleségével hazaköltözött arra a portára, ahol gyermekkorát élte. Bekapcsolódott a református gyülekezet életébe. Presbiter, főgondnok lett, és ha kellett, lelkészi szolgálatot végzett.

Gulácson 2007-ben, Kisvarsányban 2015-ben érdemelte ki a díszpolgári címet. 

2017. szeptember 8-án  hunyt el.

Forrás:

Ducza Lajos: Vitális Sándor emlékére = Kisbíró (2017.10.07.): 8.

Vitális Sándor: Református lelkész voltam a XX. században. Kisújszállás, 2015.

Borbély György-szobor (Tiszaroff)

Roffi Borbély György főispán szobra, amely a községháza előtti parkos részen állt. A szobor Borbereki Kovács Zoltán (1907-1992) szobrászművész alkotása, melyet a 2. világháború után, a kommunista időkben elmozdítottak eredeti helyéről. A talapzat és a szoboralak a település régi temetőjébe került.

Tiszaroff

Képeslap

Tiszaroff

1985-ben Szász György, a település akkori tanácselnöke levélben kereste meg a szolnoki Damjanich János Múzeumot.  A múzeuológusok felmérték a felajánlott szobor állapotát és elszállították. Az akkori tervek között szerepelt az alkotás restaurálása és a Szolnoki Művésztelepen való felállítása.

Forrás:

Dienes Erzsébet: Adatok a tiszaroffi református egyház és a Roffi Borbély család 17-20. századi múltjából. Szolnok, 1996.

Vágner János: Szobor-sztori = Szolnok megyei Néplap (1985.05.25.): 7.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Szegő Gábor-szobor (Kunhegyes)

Szegő Gábor szobra a kunhegyesi Városi Könyvtár épülete előtt látható. Györfi Lajos szobrászművész alkotását 1995. augusztus 23-án avatták fel. Az avató ünnepségen Szegó Gábor életét és munkásságát lánya, Veronica Szego Tincher, Paul Nevai és Totik Vilmos méltatta, az avatóbeszédet dr. Szabó Lajos helytörténész tartotta meg.

Kunhegyes

Kunhegyes

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Víg Márta: Emléktábla avatás Szolnokon = Redemptio 16. évf. 1. sz (2009. február) 15. p.

Tamásy Imre

Tamásy Imre, vitéz
Kunhegyes

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Helm Gyula

földbirtokos * 1885. Budapest. Felső iskoláit 1908-ban Bpesten végezte, Jászkiséren s. jző, Jászfényszarun közs. jző volt. 1920 óta gazdálkodik 18 holdas birtokán. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román és olasz fronton. - Felesége: Hudák Anna, fia: Tibor.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.