Helyismereti wiki oldalak

Sántha Miklós

dr. ügyvéd * 1907. Karcag. Régi karcagi család sarja. Az egyetemet Debrecenben végezte, ügyvédi vizsgát 1934-ben Bpesten tett. A családi birtok 620 hold, ebből az ő része 100 hold.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Talmácsi Károly (1918-1994)

Talmácsi Károly Kunszentmártonban született 1918. június 14-én. A polgári iskolai évek után a helyi cukrászmester, Nagy Sándor (1885-1958) tanulója lett 1932-ben. Segédként, majd vezető segédként dolgozott nála 1936-ig. 1937-től neves mesterek mellett bővítette szakmai ismereteit.1940. június 4-én mestervizsgát tett, majd ipart váltott.

1942-ben nyitotta meg kunszentmártoni üzletét. A kossuth utca 24. sz. alatt álló cukrászatát 1948-ban a házába helyezte át. Az államosítás miatt elvesztette önálló vállalkozását, berendezését elvették.  A helyi ÁFÉSZ cukrászüzemében helyezkedett el, annak vezetőjeként dolgozott 1954-ig. Ipart tudott újra váltani, de az üzletét nem kapta vissza. Csak 1958-ban tudta visszavásárolni, és 1970-re az egész ház korszerű cukrászüzemmé fejlődött.

1994. május 27-én hunyt el.

Forrás:

Hajdanvolt mesterek - mesterségek hajnalán. Kunszentmárton, 2011.

Lukács Ferenc (1930-2016)

Lukács Ferenc 1954-ben, a Szegedi Tudományegyetem biológia-kémia szakának elvégzése után, került Törökszentmiklósra.

A Bercsényi Miklós Gimnázium pedagógusa volt négy évtizeden át. 1976 és 1994 között az iskola igazgatója volt. 1967-ben biológia szakfelügyelő lett, majd a megyei szakfelügyelői munkaközösség vezetőjévé választották.

Eredményes munkáját Miniszteri Dicsérettel, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója és Kiváló Tanár kitüntetéssel is elismerték.

2016-ban hunyt el.

Forrás:

Molnár Erzsébet: Lukács Ferenc. IN: Törökszentmiklósi kalendárium. Törökszentmiklós, 2017.: 251-252.

Horváth Károly (1938-1991)

Dr. Horváth Károly 1938-ban született. Az Eötvös Loránd Tudo mányegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát 1963-ban. Fiatal tanárként Mezőtúrra került, ahol a Teleki Blanka Gimnáziumban tanított, majd a DATE Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karán oktatott magyar, orosz és német nyelvet. Eközben doktori disszertációját nyelvészetből védte meg sikerrel.

A katedrát váltotta fel a könyvtár igazgatói székére. Horváth Károly a nyolcvanas években a XX. század vége igé nyeihez próbált egy modern könyvtárat kialakítani, igen rossz körülmények és feltételek között. Szorgalmazta egy új könyvtár megépítését. A naprakész információszolgáltatás tökéletesítésére megvásárolták az első számítógépet. Először ő alkalmazott egy főállású programozót, így saját program készült a könyvtári munka megkönnyítésére, amelyet 1987-ben a Szolnokon rendezett könyvtáros vándorgyűlésen nagy sikerrel be is mutattak. Dr. Horváth Károly igazgatása idején felismerték a könyvtári szolgáltatások kiszélesítésének szükségességét: a modern könyvtárnak nem csak könyveket kell kölcsönöznie, hanem videokazettákat, hangos anyagokat is. Horváth Károly fontosnak tartotta, hogy az intézmény tudományos műhely jellege is erősödjön, különös tekintettel a Verseghy-kultusz ápolására. Egy magas színvonalú módszertani, szakmai műhely kialakítása volt a célja, amely kielégítően képes irányítani a megye könyvtári hálózatának tevékenységét.

Szolnok finn és észt testvérvárosi kapcsolatainak kialakításában is fontos szerepet játszott. Alapítója volt a helyi Finn-Magyar Baráti Körnek és nevéhez fűzödik a bibliotéka finnugor különgyűjteményének megalapozása is.

1991 januárjában hunyt el.

Forrás:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve, 1952-2002. Szolnok, 2002.

Papp Zoltán

közs. főjegyző * 1894. Rákóczifalva. A közig. tanfolyamot 1914-ben Kassán végezte, Emődön volt gyakornok, Cibakházán és Tiszasason s. jegyző, 1919 óta főjegyző. - A 38. gy. e.-ben harcolt az orosz és olasz fronton, megsebesült, fogságba esett. - A Testnevelési bizottság, az Önkéntes tűzoltó egyesület, a Legeltetési társulat, az Olvasókör elnöke, a Ref. egyház presbitere, a Stefánia szöv. ü. v. elnöke. - Felesége: Szűk Piroska, gyermekei: Zoltán és Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Vágó Gáspár

malomtulajd. * 1895. Jászapáti. Felsőipari szakiskolát végzett 1912-ben ˇKassán. 1919-ben vette át Jászapátiban atyjától 55 HP malmát, 1927-ben pedig az "Erzsébet" gőzmalmot és villanytelepet is. 42 hold saját és 138 hold bérelt földön gazdálkodik. - A 68. gy. e. kötelekében harcolt orosz és francia fronton, kétszer sebesült. - A jászapáti Gazda- és polgári kör tagja.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Madas Mihály

építési vállalkozó, kőműves m. * 1880. Nagyszalonta. 1898-ban szabadult fel, Bpesten az ipariskolát végezte. Gyakorlati éveit u. itt töltötte, 1906 óta önálló. A város egyik legkeresettebb mestere, számos impozáns köz- és magánépületet épített. - A 29 h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton. A közs. képv. test., a várm. thb., az ipartestületi egyeztető biz., a Rotary club, a NEP tagja. Gyermekei: Mihály (építészmérnök), Rózsi és Imre.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nagy András (1928-2008)

Nagy András 1954 óta választott képviselő volt Jászboldogházán. Előbb az oktatási és kulturális bizottság tagja, majd 1958-ban elnökhelyettes, VB titkár. Ezekben az időkben kezdődött a közlekedés fejlesztése, járdák építése. Átadásra került a sportpálya, megnyílt az első önkiszolgáló bolt, óvoda létesült, új kéttantermes iskola épült nevelői lakással. 1963-tól mint vb-elnök (tanácselnök), elsőszámú vezetője a községnek. Ez évben a legnagyobb kihívást az árvíz jelentette. Nagy szerepe volt az építkezések beindításában az új utcák, új lakóházak teljesen megújították a falu arculatát. Munkássága alatt új postahivatal, villanyhálózat, gázcseretelep, vágóhíd, ravatalozó épült. Irányításával megépült a község strandfürdője, majd az új 6 tantermes iskola. Új munkahelyeket próbált teremteni, ide települt a Fajtakísérleti Állomás, itt épült a Hűtőgépgyár radiátor gyáregysége. A gyár szervezésében kívánt tovább dolgozni, ezért a község vezetéséről 1971-ben lemondott. 17 év alatt nagyon sokat tett a falu, a közösség érdekében.

Forrás:

Mindenszenteki megemlékezés = Boldogházi Hírek (2016.12.): 14-15.

Schück Gyula

dr. orvos * 1898. London. Oklevelét 1925-ben Pécsett szerezte, a bpesti Szent István és a Zsidó kórházban működött, 1927 óta van Kisújszálláson. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román, albán fronton, I. o. ez. vit., seb. és háb. eml. érem, K. cs. k. tulajd. Az Orsz. orvosszöv. tagja, az Izr. hitközség elnöke, a Keresk. kör háznagya. - Felesége: Ladányi Klára.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Aradi Emil

ny. máv főkalauz * 1869. Arad. Önálló kereskedő volt Gyomán, 1894-ben lépett a Máv szolgálatába, 1922-ben vonult nyugalomba. A városi színház bérlője mellett üzletvezető. A Nyugdíjas kör, a Vonatkísérők egyesülete és a Voge tagja. - Felesége: Szikora Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.