Helyismereti wiki oldalak

Kerekes (1816)

Eredetéről csak azt tudjuk, hogy a nemességszerzőt Mártonnak hivták és Szepesben lakott. Ennek fia volt András, ezé János kistárkányi (Zemplénm.), majd mároki (Beregm.), végre füzesabonyi lakos, az egri érsekség füzesabonyi ispánja. Ezen János s fiai László és József 1816. évben Bereg-, Zemplén-, és Szepesmegyék bizonyitványai alapján kihirdettették nemességüket.
(1816. év 442. sz. 685. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Juhász (1760)

A vármegyei levéltár hiteles másolatát őrzi azon czímeres nemeslevélnek, melyet Mária Terézia 1760. évi jun. 17-én adományozott J. András, neje Izrael Katalin, fiai István és András javára s ugyanazon évben ezen vármegye hirdetett ki.
(1760. 251. sz. 413. jkl.)
Czímer: Vörös pajzsfőben arany csillag és ezüst félhold közt arany nap, a pajzs kék udvarában zöld mezőn lépő fehér bárány; sisakdisz: jobbról arany-vörös, balról kék-ezüst szarv; takarók: vörös-ezüst, kék-ezüst.
(K. K. XLV. 456.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Kovács (1649)

A Sopronmegyében kihirdetett czímeres nemeslevelet 1649. évben III. Ferdinand adta Cséri Istvánnak s mostoha fiának Kovács Istvánnak.
Ezen István fia Mihály fia József musai származású fegyverneki lakos, Berényi Teréz grófkisasszony tiszttartója és fiai György és József Sopronmegye bizonyitványa alapján igazoltattak 1819. évben.
(1819. év 285. sz. 338. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Geréb József

ny. cs. th. * 1880. Dunaszentbenedek. 1904-ben lépett a csendőrség kötelékébe Bpesten. 1923 óta van Karcagon, 1926-ban vonult nyugalomba. - Mozg. érem, I. oszt. legénységi szolgálati jelvény, kat. jub. kereszt tulajd. - Felesége: Debreczeni Zsófia, leányai: Ilona és Etel.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Rosenblüth Gyula

vegyeskeresk. 1902. Nagykáta. Gazdálkodott atyja mellett, 1928-ban nyitotta üzletét. - Felesége: Klein Irén, fiai Vilmos és György.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Rácz Jenő (1897-19??)

Rácz Jenő 1897. május 11-én született a vajdasági Módos településen. Középiskolát Kisújszálláson és Balassagyarmaton végezte. A budapesti Erzsébet Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1924-ben.
Az I. világháború alatt harctéri szolgálatot teljesített. Majd külföldi tanulmányokat folytatott. A szervi ideggyógyászat, belgyógyászat és pszichológia tárgyköréből számos munkája jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. A magyar individuálpszichológia egyik megindítója volt.

Forrás:
A magyar társadalom lexikonja. Budapest, 1931.

Nagy János (1924-)

1924. március 10-én született Jászdózsán. A budapesti és a debreceni egyetemen, valamint a szegedi főiskolán is végzett felsőfokú tanulmányokat. Magyar, orosz és német szakos középiskolai tanárként került Szolnokra. A MDP Szolnok Megyei Bizottságában kezdett el dolgozni Mezőtúron és Szolnokon. Később a Szolnok megyei Néplap felelős szerkesztője lett. Tanított a Varga Katalin Gimnázium és a Tiszaparti Gimnáziumban. 1955-ben "Az oktatásügy kiváló dolgozója" kitüntetéssel ismerték el pedagógiai munkáját.

Dr Nagy János

(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

1962. március 16-tól 1965. november 4-ig töltötte be a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár igazgatói posztját. Nevéhez fűzödik az 1964-ben megjelent könyvtári évkönyv kiadása. Ebben az évben a Szocialista Kulturáért kitüntetésben részesült.

Forrás:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve, 1952-2002.

Ernyős Mária-szobor (Jászberény)

A barokk Mária-szobrot (Báthory utca 24.) 1728-ban állították. A műemlék egy lépcsős talapzaton álló festett szakrális szobor, mely fölé bádog védőtetőt emeltek. A hátlapon vésett évszám utal a szobor felállítása évére.

Jászberény

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Sáros András: Jászberény műemlékei. Jászberény, 2006.

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

A költő emlékére (Törökszentmiklós)

Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész alkotása 1981-ben készült el.

Forrás:

Simon Ferenc. Kilencven év. Szolnok, 2012.

Papp Aladár

nyug. el. isk. igazgató * 1863. Moha. Oklevelét 1883-ban Pápán szerezte. Kenderesen 5 évig, Tótvázsonyban 10 évig volt tanító, 1904-től működött Tiszaföldváron mint igazgató, 1924-ben vonult nyugalomba. A Hitelszövetkezet főkönyvelője. - Felesége: Sipos Rózsa * Csór. 1924-ben megalakította a Tiszaföldvári nőegyletet, ennek elnöke; a Stefánia szöv. alelnöke, Vöröskereszt díszoklevél tulajdonosa.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.