Helyismereti wiki oldalak

Újratelepítés emléktáblája (Öcsöd)

2015 őszén Öcsöd község újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a településen. A történelmi esemény jubileuma tiszteletére emléktáblát avattak a polgármesteri hivatal épületénél. Az emléktáblát Kovács László készítette. 2015. november 21-én Molnár Bálint polgármester, Boldog István országgyűlési képviselő, Berec Zsolt Miklós, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke és Váncsod község polgármestere, Szalai Csaba leplezte le az emléktáblát.

"Öcsöd község újratelepítésének
300. évfordulója alkalmából
készítette a Nagyközségi Önkormányzat"

Forrás:

J[oó] Zs[uzsanna]: Emléktáblát avattak a hivatalnál = Új Néplap (2015. november 30.): 2.

Öcsöd újratelepítésének 300. évfordulója = Öcsödi Hírek (2015. különszám): 17.

Seötér János

Seötér János (sz. 1886. szept. 11., Terehegy) 1923-ban lett a jászárokszállási iskola igazgatója. Innen 1930-ban helyezték át Rákoskeresztúrra.
Publikált a Jászvidék című közéleti lapba is.

Forrás:
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

Cserke-halom (Cserkeszőlő)

A Cserke-halom (Csörke-halom) Cserkeszőlő határában található. A helyi legenda szerint egy gazdag és fukar földbirtokost, akit Csörkének hívtak, elevenen temették el itt a halomba kincseivel együtt az ellene fellázadt jobbágyai.

Cserkeszőlő

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Partos kápolna (Szolnok)

A Nyíl utca végében áll a Partos kápolna műemlék jellegű épülete, mely 1799-ben épült késő barokk stílusban. Huszártornya később épült. Egyhajós kápolna félköríves szentéllyel. Négyzetalaprajzú.

Jelentős szerepe volt a kis templomnak 1849. március 5-én, a győzedelmes szolnoki csata napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: "a nyugati részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon." A csata kezdetekor "középütt jött a szegedi zászlóalj, többnyire kaszákkal fegyverzett újonczhad. A Tisza felől a vörössipkások s a kápolna felől a huszárság egész tömegben." Kicsivel később: "amott a kápolna felől foly legiszonyúbb hévvel az ütközet. Négyszögben áll ki a síkra egy ezred határvadász, mit szilaj rohammal támad meg a huszárság egész tömegével. Kétszer visszaverik, harmadszor megtörik a négyszög, a paripák a szuronyok közé rohannak s egy percz alatt szétszórva, elgázolva rohan a kápolna sánczainak a rendvesztett csapat. Ott megtorlik, vele egyszerre érnek az ágyúkhoz üldözőik, egy kanyarulattal el vannak vágva a városba visszavonulhatástól, rendetlenül felbomolva rohannak azután, merre még utat látnak..."

Szolnok

Szolnok

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Jókai Mór: A két menyasszony. Budapest, 1967.

Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában : A szolnoki csata. Szolnok, 1973.

Horváth László (1895-?)

gazdálkodó * 1895. Abádszalók. Középiskolát végzett Kisújszálláson. - A 4. hegyi tüz. e.-ben harcolt az olasz fronton, megsebesült. Bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. Közs. képv. test. tag és közgyám, a Ref. egyh. presbitere, a Földmíves olvasó kör elnöke, PLE és az Abádszalóki tkpt rt. vál. tagja. - Felesége: Kovács Rozália.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szovjet parancsnok emléktáblája (Jászberény)

A szovjet alakulat egykori állomáshelyén, a Huszárlaktanyánál avattak emléktáblát 2013. november 4-én annak a parancsnoknak a tiszteletére, aki - korábban tett ígéretéhez híven - nem lövetett Jászberény lakosságára 1956. november 4-én, a Forgószél hadművelet kezdetekor. A Jászberényben állomásozó szovjet alakulat nem foglalta el a várost.

Forrás:
Banka Csaba: A szovjet hősre emlékeztek = Új Néplap 24. évf. 259. sz. (2013. november 7.) p. 4.

Bozsó József

társulati gépész * 1881. Tiszapüspöki. Felsőipariskolát végzett Bpesten 1904-ben. Schlick gyárban gépész, Fehér Miklós gépgyárban főszerelő, Koburg Fülöp hg vasműveinél és a dunapataji villamos művek és gőzmalomban főgépész volt. 1920 óta az Ármentesítő társ. főgépésze. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a szerb fronton, megsebesült, s mint 60%-os rokkant szerelt le. Az OKH és a Hangya szöv. tagja. - Felesége: Klauzmann Berta Irma, gyermekei: Emilia Malvin, József Géza és Tivadar Jenő.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kormos József

vendéglői ü. v. * 1880. Jászárokszállás. A kerékgyártó ipart tanulta, abban 1905-től önálló volt, 1908 óta a Kaszinó vendéglő üzletvezetője. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton. Az Ipartest., Kath. legényegyl. tagja. - Felesége: Péter Rozália, gyermekei: Mária és Ilona.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kádár Pál (1931-2017)

A karcagi Zádor úti Általános Iskolába rajztanára volt. Tanítványa volt többek között Körmendi Lajos író és Györfi Sándor szobrászművész.
 
Forrás:
Rideg István: In memoriam Kádár Pál = Karcagi Hírmondó (2017.04.28.): 3.

Bors-halom (Tiszagyenda)

A Bors-halom egy bronzkori tell-telep (lakódomb) Tiszagyenda határában, és Kunhegyestől nyugatra. Az elnevezés a határrész birtokosáról kapta. A Bors család valószínű, hogy a kabar származású Miskolc nemzetség ősei voltak. A halom már az 1521. január 14-i határjárás jegyzőkönyvében is e földrajzi néven szerepel.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.