Helyismereti wiki oldalak

Fellner Ferenc

1892-ben született Nyitrán. Magyar és német tanári oklevelét 1915-ben Budapesten szerezte.

Az 1914/1915. tanévben kezdett tanítani a jászapáti kir. kath. főgimnáziumban, mint helyettes tanár. A magyra és német nyelv mellett, latint, földrajzot, szépírást és tornát is tanított. A háború okozta tanárhiány miatt vált szükségessé, hogy olyan tárgyakat is, amelyek nem tartozott a szakjai közé. Az 1917/1918. tanévben nevezték ki rendes tanárrá.

Iskolán kívül a Nőegyletben is előadást tartott. Jászapáti közéletében is szerepet vállalt, mint közs. képviselő. 1920/31-ben a "Jász Ujság" szerkesztője volt.

Gyermekei: Tivadar, Ferenc és Gizella.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

A tanári testület. IN: A jászapáti királyi kath. főgimnázium harmadik értesítője az 1914-15. iskolai évről. Jászapáti, 1915.: 15-16.

Adatok az intézet 1917.-18. évi törtéetéhez. IN: A jászapáti királyi kath. főgimnázium hatodik értesítője az 1917-18. iskolai évről. Jászapáti, 1918.: 3-8.

Kettős kereszt (Törökszentmiklós)

2016. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján szentelték fel a bartai kettős keresztet. Az útépítés miatt 2014-ben a bartai - korábban sűrűdűlői - kereszt bekerült a törökszentmiklósi temetőbe. Csőke György és felesége, Csőkéné Csizmadia Viktória, valmint Árvai Károly ekkor határozta el, hogy Bartában keresztet állítanak.

Az ünnepi beszédet a talapzat tervezője Csőke György és Markót Imre polgármester tartotta. Bordás Péter plébános szentelte fel és Viski-Lator Elemér református lelkész áldotta meg a kettős keresztet. Az ünnepség alkalmából emléklap is készült.

Forrás:

Galsi Zoltán: Kettős kereszt díszíti a bartai határt = Törökszentmiklósi Hírlap (2016.06/2): 1, 4.

Sárközy Antal

ny. jb. irodaigazgató * 1867. Tiszaszentimre. Gazdatiszt volt Pillangópusztán, 7 évig szolgált a 68. gy. e.-ben, 1904-ben került a szolnoki kir. jb.-hoz, 1927-ben vonult nyugalomba. - Felesége: Mieselbach Ragina, fiai: István (tisztviselő) és Imre (magántisztviselő).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nagy Sándor (1885-1958)

cukrász * 1885. Kunszentmárton. Régi kunszentmártoni család sarja. Hat elemi iskolai osztályt végzett, majd Zsibrita Mátyás mézeskalács-bábosnál inasoskodott. Majd éveki vándorolt és sokoldalú tudásra tett szert. Csongrádon szabadult fel 1902-ben, segéd volt Budapesten, Szegeden, Nagykanizsán, Zólyomban, Liptószentmiklóson, Léván, 1909 óta önálló. Ő nyitotta az első cukrászdát Kunszentmártonban a Zsinór úton. Műhelye pedig a Deák Ferenc utcában állt. 1918-ban pedig az üzlet mellé telepítette a műhelyt is.

A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román, olasz fronton. Az Ipartestület tagja, az Iparoskör alapító dísztagja, a Kereskedelmi kör pártoló tagja, a Polg. iskola alapító tagja.

Felesége: Vigh Ida. 1911-ben vette nőül. Ő szolgált ki az üzletben. Fiúk: Sándor.

1942-ben vonult nyugdíjba. Cukrászdája népszerű hely volt a helyi lakosok és a Tiszazugban élők körében. Sok tanítványa volt. cukrászok nemzedéke nőtt fel a keze alatt.

1958. augusztus 14-én, 73 éves korában hunyt el.

Forrás:

Hajdanvolt mesterek - mesterségek hajnalán. Kunszentmárton, 2011.

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szabó János (1872-?)

asztalos m. * 1872. Jászfelsőszentgyörgy. 1890-ben szabadult fel Bpesten, segéd volt u. itt és Berlinben. Műhelyét 1922-ben alapította és fiával együtt vezeti. - Harcolt az orosz fronton. Az Asztalos mest. orsz. szöv. tagja. - Felesége: Partl Erzsébet, fia: Antal.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Feszület (Mesterszállás) (1987)

Mesterszállás északi határában 1987-ben emelt feszületet a helyi római katolikus egyházközség. Az úgynevezett K. Kiss Mátyás-féle keresztet 2014-ben felújították a mesterszállási Gazdakör elnöke, Nagy Sándor javaslatára. A korpuszt Virágh László mezőtúri festőművész készítette el.

Forrás:

[K. Kiss Mátyás-féle keresztet] = Falufigyelő (2015. január-március) pp. 18-19.

Baráth Sándor Benedek (1900-1989)

Baráth Sándor Benedek misszionárius 1900. május 29-én született Jászberényben. Baráth M. Osszia testvére. 1927. III. 24-én lépett a kapisztránus  rendbe. A noviciátust  1928. VIII 28-án kezdte. Fogadalmat 1932. IX. 1-jén tett már Kínában. Első állomása Fukiacung, ahol- Gunszt Ede testvérrel az árvaházat gondozták. A nyelvet Jungcsoufuban tanulta, s közben a kertet gondozta és a konyhában segédkezett. Károlyi Bernát hűséges követője. 1933. nyarán segédkezett az új telep, Taohvaping építkezésénél. 1936-ban Paokingban volt. 1989. július 8-án hunyt el Flintben (Michigan, USA).

Forrás:

Magyar Katolikus Lexikon, XVI. pótkötet. Budapest, 2013.

A szócikk elkészítésében Lajkó Brigitta működött közre Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.

Kovács Sándor (1899-?)

hentes- és mészáros m. * 1899. Szolnok. Atyja mellett tanult, nála volt segéd is. 1888-ban alapított hygienikus berendezésű üzlete fővárosi nivójú. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a román és olasz fronton, légnyomást kapott. K. cs. k. tulajd. A Ker. párt tagja. - Felesége: Bulyáki Terézia, fiai: Sándor és László.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Ducza (K.) Zsigmond

ny. cs. th. * 1885. Túrkeve. 1908-ban lépett a csendőrség kötelékébe. Altiszti iskolát 1917-ben végzett. Állomáshelyei: Csillaghegy, Visegrád, Kispest, Nagyvárad. 1920-ban vonult nyugalomba. Mozg. emlék, jub. eml. érem, szolg. kereszt tulajd. - Felesége: Tóth Mária, fia: Károly-Zsigmond.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szovjet hősi emlékmű (Szolnok)(1945)

A Hősök terén, az SZTK előtti parkos részen, állt több évtizeden keresztül az 1945. májusában felavatott emlékmű. A vörös csillaggal és a Szovjetunió címerével díszített emlékmű orosz nyelvű felirata:

Вечная слава героям павшим в боях за свободу и независимость советского союза 1945. (A szabadságért és függetlenségért vívott csatákban elesett örök szovjet hősök)

Szolnok

(Archív felvétel - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

SZolnok

(Archív felvétel - MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Fotótára)

1956. október 26-án a szolnokiak ledöntötték a szovjet elnyomást és idegen megszállást jelképező oszlopot. A forradalom leverése után ugyanezen a helyen 1957. november 7-én  új emlékművet avattak a légkalapáccsal összetört obeliszk helyére.

Forrás:

Cseh Géza:Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok, 2006.