Címlap › Lap találomra

Helyismereti wiki oldalak

Sebestyén András (1870-1904)

máv mozdonyvezető özvegye, Németh Gizella. Férje * 1870. Szolnok. Iskolái végeztével lépett a Máv kötelékébe, megh. 1904-ben. Az özvegynek 1911 óta a vasútállomás épületében dohánytőzsdéje van. Gyermekei: Mihály (ügyvéd), Mariska (el. isk. hitoktató) és Sándor (rk. káplán).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

2012. január 14. 20:39 — Károly Nóra

Orbán

A Maklárról Tiszanánára költözött Mihály 1696. évben nemesi bizonyitványt nyert.
(1696. év 28. sz. 31. jkl.)
Az 1724. évi investigatió idején is Tiszanánán lakott.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

2012. május 19. 20:18 — Károly Nóra

II. Rákóczi Ferenc-dombormű (Rákóczifalva)

A rákóczifalvai Macimúzeum épületének belső homlokzatán avatták fel II. Rákóczi Ferenc portréját ábrázoló reliefet és emléktáblát 2003-ban.

Rákóczifalva

(Károly Nóra felvétele - VFMKMI)

2012. október 17. 09:48 — Károly Nóra

Vezéry Ödön (1841-1937)

1841-ben Nagybányán született. A budapesti egyetemet végezte 1861-ben. 1861-ben Szatmár vármegyében aljegyző lett. 1862-ben a fővárosban a királyi jogügyek igazgatóságánál, mint fogalmazó díjnok nyert alkalmazást. Aztán 16 éven át színész és rendező lett. 1863-ban Ó-Budán Shakespeare születésének 300. évfordulóján Keszi Mihály társulatánál lépett először színpadra, majd Hetényi, Szuper és Szabó társulatánál Kiskörén, Baján és Győrben játszott. 1866-ban pedig a debreceni társulatnál nyert szerződést Kiss Sándor intendaturája alatt, ahol többek közt Petőfi Zoltán is pályatársa volt. Műfordítóként több jeles darabot fordított német és francia nyelvről a magyar színpadok számára.

Vezéry Ödön

1878-ban Sipos Orbán a vármegye akkori alispánjának meghívására került Szolnokra. Kiss Miklós a vármegye első főispánja tb. aljegyzővé nevezte ki. 1881-ben gróf Batthány József főispán titkára lett, aki várnagynak nevezte ki. Az 1896-os millenniumi ünnepélyek alkalmára alakult 120 Jászkun huszár bandérium szervezésében Almásy Géza főispén mellett segédkezett és elismerésében részesült. Lippich Gusztáv főispánsága alatt, szorgalmazta a szolnoki állandó kőszínház megvalósítását.

Az 1899-ben alapított "Jász Nagykun-Szolnokmegyei Lapok" szerkesztője.

1906-ban vonult nyugalomba. 

Neje: Popovics Mari színésznő.

Vezéry Ödön

1937 januárjában hunyt el.

Forrás:

Eltemették Vezéry Ödönt, a legöregebb szerkesztőt. Magyarság (1937.01.30.)

Pató Mária: Az újságírók doyenje: Vezéry Ödön szolnoki főszerkesztő . In: Ember és környezete. Szolnok, 2002

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon. Budapest, 1931

Szolnoki fejek. Szolnok, 1928

Vezéry Ödön. Nemzeti Jövőnk (1933.05.07.)

Vezéry Ödön kilencvenéves. Az Est (1931.05.03.)

Zólyomi Jenő: Aki még Fetöli Zoltánnal színészkedett... Beszélgetés Vezéry Ödönnel. Szinészek Lapja (1931.02.01.) 

2012. január 14. 12:32 — Károly Nóra

Bige

A biharmegyei Nagyszántón birtokos család, mely nemeslevelét II. Ferdinandtól 1627. évben nyerte. József fia György dévaványai lakos 1759. évben kihirdetteti nemességét.
(1759. év 263. sz. 174. jkl. Biharm. Monogr. 622. l.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

2012. január 26. 20:58 — Károly Nóra

Hir Antal

id. vegyeskeresk. * 1883. Szolnok. A Máv-nál szolgált 28 évig, 1922-ben vonult nyugalomba. 1925-ben nyitotta üzletét, melyet Antal fia vezet. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, szerb, olasz fronton. - Felesége: Hegedüs Júlia, gyermekei: Antal, Júlia, Piroska és Tibor István.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

2012. január 20. 15:43 — Károly Nóra

Kendy Bóra (1876-1953)

Jászberényben született 1876. augusztus 20-án, színészcsaládban (apja Kendy Gusztáv). Drámai szende, szalonszínésznő. 1897-ben végzett a Színművészeti Akadémián. A főiskola előtt már fellépett Aradon az 1893-94-es évadban, Leszkay András társulatában. 1896-ban már leszerződött Halmay Imre társulatához. 1900-ban Kiss Pál, 1903 őszétől pedig Micsey F. György társulatában játszott. 1904-ben Polgár Béla, majd Krémer Sándor, 1906-tól pedig Makó Lajos társulatában volt tag. 1908-ban Heves Béla, 1910-ben Balla Kálmán szerződtette. Az 1912-13-as évadban az Újpesti Népszínház tagja volt. 1892-ben kétszer is fellépett a Népszínházban, bejárta a történelmi Magyarország legtöbb városát: Nagybecskerektől Lupényig, Szatmártól Déváig. Kilenc évet játszott Szegeden, két évet Aradon, egy évet Pozsonyban, két évet Debrecenben. 1925-ben vonult nyugdíjba.

Budapesten hunyt el 1953. február 19-én.

Forrás:
Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Budapest, 1999.

2015. május 21. 18:01 — Kósa Károly

Fehérvári László (1943-2012)

Fehérvári László 1943-ban született Kisújszálláson. Az általános és középiskolai tanulmánya után 1961-től a mezőtúri Felsőfokú Gépészeti Technikum hallgatója lett. Mezőgazdasági gépész szaktechnikus oklevelét 1963-ban szerezte meg.

A Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskolában technikus tanárként dolgozott. 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán pedagógiai képesítést szerzve, műszaki tanár beosztásban folytatta munkáját. 1972 és 1973 között a tiszaderzsi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Termelőszövetkezet műszaki vezetője volt, majd visszatért Kisújszállásra és a 625. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben (ma Illéssy Sándor Szakközépiskola- és Szakiskola) helyezkedett el. 1976-ban megbízott igazgatóhelyettes lett, majd 1978-tól a gyakorlati oktatás-vezetőjévé nevezték ki. 1982 őszén a kenderesi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatói posztját nyert el. 

1987-ben visszatért a kisújszállási szakmunkásképzőbe, ahol műszaki tanárként a munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett. 2004-ben vonult nyugdíjba.

2012. április 21-én helyezték örök nyugalomra Balatonfüreden.

Forrás:

Toldi Attila: In memoriam Fehérvári László. In: Kisújszállási nagykun kalendárium. Kisújszállás, 2013.: 189-190.

2017. február 2. 17:49 — Károly Nóra

Római katolikus templom (Mezőtúr)

A Szabadság téren álló templomot 1822-ben emelték. A klasszicista műemlék templom egyhajós, egyenes záródású keskenyebb szentéllyel, négy boltszakaszos hajóval. Főhomlokzatán középrizalit négy lizénával és timpanonos oromzattal.

Mezőtúr

Képeslap

Forrás:

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

2012. szeptember 3. 21:08 — Károly Nóra

Varga (1793)

Szatmármegyei család, melynek nemessége 1793. évben lett legfelsőbb helyen igazolva.
(K. K. LVII. 313.)
A nemességszerző Mihálytól származtak II. Mihály és I. János.
II. Mihály fiai voltak:
1. III. Mihály,
ezéi I. Ádám tokaji lakos és V. Mihály nagykárolyi lakos,
ez utóbbiéi pedig VII. Mihály és III. János;
2. I. Ferencz, ezé István tokaji lakos,
ezéi VIII. Mihály és II. Ádám;
3. I. István,
ezéi a) Mátyás ráczfejértói lakos,
ezé II. György,
b) II. János,
ezé IV. János.
I. János fia volt IV. Mihály ezéi:
1. I. György sámsoni lakos,
ezéi a) V. János, ezéi VII. János és X. Mihály,
b) I. János, ezé VI. István,
c) IV. István,
d) IX. Mihály,
2. VI. Mihály tiszafüredi lakos,
ezéi V. István VI. János, III. György, II. Ferencz és II. András;
3. III. István tiszafüredi lakos,
ezéi V. János és III. András.
VI. Mihály és III. István tiszafüredi lakos testvérek s ezek fiai Szatmármegye bizonyságlevele alapján igazoltattak 1794. évben.
(1794. év 198. sz. 205. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

2012. június 1. 12:15 — Károly Nóra