1735. évben Gergely egri lakos az erdélyi kormányszék bizonyitványával igazolta nemességét.
(1735. év 471. jkl.)
Négy fiát ismerjük, a Monokra költözött Istvánt (sz. 1731.), a Besenyőteleken meghalt Benedeket, Antalt és Jánost.
István fia Bertalan (sz. 1779.) 1804. évben, Antal fia Antal és János fia Mátyás egri lakosok pedig 1807. évben nemességükről bizonyitványt kaptak.
(1804. év 794. sz. 807., 899. jkl. 1807. év 204. sz. 307. jkl.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Almásy László dr., országgyűlési képviselő 1869. július 27-én született Jászberényben. Régi nemesi család sarja. Középiskoláit Jászberényben végezte, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta, majd ügyvédi oklevelet szerzett.
Előbb a szolnoki törvényszéken működött, aztán Jászberényben tiszti főügyésszé, 1897-ben pedig polgármesterré választották meg. Azonban ezt a tisztséget nem fogadta el. Az I. világháború alatt a losonci megfigyelő állomás miniszteri biztosa volt s mint ilyent a Ferenc József-rend tiszti keresztjével és a Vöröskereszt hadiékítményes tiszti keresztjével tüntettek ki.
Tisza István (1861-1919) legbensőbb politikai barátaihoz tartozott. Tagja volt a nemzeti munkapárt intézőbizottságának és Balogh Jenő, Hegedűs Lóránt, Herczeg Ferenc, valamint gróf Klebelsberg Kunóval együtt vezette a permanens központi iroda ügyeit. A régi országgyűlésen a szentendrei kerületet képviselte 1910-1918 között. Tahitótfalu, Visegrád, Pócsmegyer, Kisoroszi és Szigetmonostor települések 1912-ben díszpolgárukká is választották. 1926-ban, az áradásokkal kapcsolatos segítő munkásságáért, Szentedre is díszpolgári címmel tüntette ki. A Tahi és Tahitótfalu között épített Duna-hidat róla nevezték el "Almásy hídnak".
Az 1890-es évek végén elnöke volt a Szolnok megyei szabadelvű pártnak. A Jászság, Kis- és Nagykunság redempcionális végrehajtó bizottságának jegyzője volt.
A kommün alatt hat hétig fogva volt, majd állandó ellenőrzés alatt tartották, a kivégzendők listájára is felkerült. A második nemzetgyűlésre az egységpárt programjával választották meg Pomázon, melynek 1923 nyaráig egyik alenöke volt. A fajvédőknek az egységpártból való kiválása után Gömbös Gyula helyett ő vette át a párt ügyvezetői teendőit. Bethlen-kormány idején a párt elnökévé, majd 1929-ben a képviselőház elnökévé választották.
A közélet terén nagy és előkelő szerepet játszott. Fővárosi napilapokban, valamint szakközlönyökben számos politikai, valmint a közigazgatás és pénzügy kérdéseiről szól cikket írt.
Lovagias ügyekben való szereplése általánosan ismert volt. Egyebek között segéd volt a Beöthy Pál - Polónyi Dezső pisztolypárbajban. Lelkes sportférfiú volt, az 1909-ik szegedi országos vívóversenyen érmet is nyert.
1936. március 12-én hunyt el Budapesten.
Forrás:
Kiss Erika: Jászberényi konfliktusok és megoldásuk a dualizmus korában :$bAlmáy László mandátumszerzésének története. In: Jászsági évkönyv, 2013. Jászberény, 2013.: 112-121.
Magyar politikai lexikon, 1914-1929. Budapest, 1929.
ny. máv üzemi altiszt * 1866. Zsobok. 1892-ben lépett a Máv szolgálatiába, 1921-ben vonult nyugalomba. - Felesége: Fülep Katalin, fiai: István, Ferenc és Márton.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
ifj. földbirtokos * 1899. Dévaványa. Polg. iskolát végzett, részben örökölt, részben szerzett 106 holdas birtokán gazdálkodik. Bevonult 1917-ben a 38. h. tüz. e.-hez, harcolt az orosz és olasz fronton. II. o. ez., bronz vit. ér. és K. cs. k. tulajd. A Gazdaszöv., a Független kisgazdapárt elnöke, u. e. párt orsz. nagyvál. tagja, járási mezőgazd. biz. s a közs. képv. test. tagja, a közs. mezőgazd. biz. alelnöke. - Felesége: Mauszt Zsuzsanna, gyermekei: Ferenc és Magdolna.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
divatáruház-tulajd. * 1887. Szolnok. Segéd volt Bpesten és Újkécskén, 1908 óta önálló, üzlete 1931 óta felesége nevén van. - A 29. h. gy. e.-ben harcolt az orosz fronton, megsebesült. K. cs. k. tulajd. A Keresk. társ. tagja. - Felesége: Fehér Olga, gyermekei: Mária, Katalin és Ágnes.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
A fehérre meszelt obeliszkre helyezett márványtábla felirata:
"Kegyelet az áldozatoknak 1944-45"
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
1881. október 12-én született Törökszentmiklóson. Egerben szerzett tanítói oklevelet 1900-ban.
Az újballai elemi iskola tanítója lett. Az I. világháború idején a szolnoki császári és királyi 68. gyalogezred katonájaként az orosz fronton harcolt. 4 évet töltött hadifogságban. 43 évesen nyugállományba vonult, mert nem bírta a fogságban szerzett traumát feldolgozni. A Katolikus Népkör jegyzője lett, majd a helytörténeti kutatásnak szentelte életét.
1948. október 29-én hunyt el. 2005-ben síremlékét helyi emlékhellyé választotta a hálás utókor.
Forrás:
Soós Kálmán: Tóth Sándor-emlékbeszéd. In: Törökszentmiklósi kalendárium. Törökszentmiklós, 2005: 195-
Bakky János 1908. augusztus 29-én született Jászberényben. 1931. II. 15-én pappá szentelték Sajószentpéterben. Bogáncson volt káplán, 1932-től a miskolci Szent Anna templomban 1933-tól Egerben karkáplán, egyházmegyei számvevő, tanfolyami titkár lett. 1943-ban az egervári prépostági káplánja volt, majd 1944-ben a Kereskedelmi Iskola hittanári, internátusi igazgati posztját látta el. 1950-től Miskolc- Újdiósgyőr plébánosa volt. 1964. július 4-én hunyt el Miskolcon.
Forrás:
Magyar Katolikus Lexikon, XVI. pótkötet. Budapest, 2013.
A szócikk elkészítésében Lajkó Brigitta működött közre Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.
könyvkötő m. * 1889. Szolnok. U. itt szabadult fel, segéd volt Rómániában, Londonban, Milanóban és Münchenben. 1929 óta önálló. - A 68. gy. e.-ben harcolt a román, szerb és olasz fronton, fogságba esett. - Felesége: Marcsik Borbála, gyermekei: Erzsébet, Julianna, Borbála és Géza.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
földbirtokos * 1887. Jászapáti. Régi jászsági család sarja. 1906 óta gazdálkodik önállóan 40 holdas ősi öröklött birtokán. - A világháborúban részt vett, közs. képv. test. tag. - Felesége: Vágó Erzsébet.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.