Helyismereti wiki oldalak

Eperjesy Zoltán

nemes, dr., közs. orvos, * 1897. Szabadka. Oklevelet a bpesti egyetemen szerzett. Segédorvos a bpesti Szt László közkórházban, majd klinikai gyak. a pécsi egyetemen. 1923 óta közs. orvos Nagykörűn. - 1915-ben a 23. gy. e.-hez: vonult be, harcolt az orosz és román fronton. 1919-től a nemz. hadseregben e. ü. hdgy volt, mint ilyen szerelt le 1922-ben. Kitüntetései: II. o. ez., bronz vit. érem, K. cs k., magyar hadi emlékérem, német háborús emlékérem. Stefánia szöv. főorvosa. - Felesége: Schwéger Ilona

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935..

Török (1578)

Csoma József Abaújvárm. nemes családjai cz. munkájának 665. lapján emlitést tesz egy T. családról, melynek II. Rudolf által 1578. aug. 24-én adott armalisát 1580-ban vármegyénk hirdettette ki s mely az abaújmegyei Szentandráson lakott.
Nekünk nincsenek adataink a családról.
Kétséges, hogy ezen családból származtak-e az 1699. évi összeirásban szereplő Ferencz örvényi, kiskörei és burai, Pál verpeléti lakosok.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Séllyey

1669. évi aug. 28-án Sélyey István, neje Kis Anna, fiai Mihály, János és Gergely lettek megnemesitve.
Nemeslevelüket megyénkben 1672. évben hirdettették.
(1672. év 16. sz. 106. jkl.)
Az 1724. évi investigatió idején a nemességszerző István fia György fia János Dévaványán élt. 1794. évben András nagyváradi lakos volt.
(1794. év 965. jkl. 1754. év 232. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

László (1794)

Régi pozsonymegyei donatarius család, melyet Nagy Iván (VII. 31.) a XIII. században szerepelt padányi Zelege Mihály törzséböl eredeztet.
János nagypadányi származású tiszavárkonyi lakos - kinek apja a pozsonymegyei 1754/5. évi összeirásban megnevevezett Péter volt - és nejétől, Szikszay Zsuzsannától, származott gyermekei János (1794.) és Péter (1799.)
Pozsonymegye bizonyitványa alapján 1805. évben kihirdettettek.
(1805. év 98. sz. 130. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Németh Imre

malomtulajdonos * 1890. Szentes. Gimn. érettségit tett 1909-ben Szentesen, a bpesti Heim-gyárban volt mérnök, 1918-tól Szentesen működött, 1922 óta a "Horváth Sándor utódai gőzmalma" tulajdonosa. - A 147. táb. tarack e. kötelékében harcolt az orosz, olasz, román, albán fronton, III o. kat. érdemkereszt, ezüst és bronz SL (kardokkal) I. és II. o. vit. érem, K. cs. k. tulajd. Közs. képv. test. virilis tag, közs. iskolaszéki elnök, a NEP közs. vezető titkára, a Tiszazugi bortermelők pinceszöv. felügy. biz. elnöke. - Felesége: Horváth Margit.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Arany János-szobor (Kisújszállás)

Arany János (1817-1882) a Debreceni Református Kollégium hallgatója volt, amikor 1834-ben egy évre  segédtanítónak (praeceptornak) szegődött Kisújszállásra, hogy pénzt szerezzen tanulmányai folytatására. A Református Fiú Oskola alsó nemzeti osztályait tanította. 

Kisújszállás

(Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Kisújszálláson közterek mellett nevét viseli a Városi Könyvtár és egy általános iskola is, valamint több emlékjeleket állítottak tiszteletére. A Városháza előtt álló egész alakos szobrát a költő születésének 150. évfordulója alkalmából emelték 1967-ben. Alakját Ispánki József formálta meg.

Forrás:

Séták Kisújszálláson. Kisújszállás, 2012.

Papp Sándor (1886-?)

dohánytőzsdés * 1886. Karcag. A világháborút végig küzdötte, 100%-os hadirokkant. Trafik engedélyét 1927-ben kapta. - Felesége: Perge Rebeka, fiai: Sándor, Imre, Elek, József, László és Ferenc.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Páldy

A családot P. Mihály, gyermekei János, István és Erzsébet, fivére Máté s ennek gyermekei István, Mihály és Katalin alapitották.
1715. évi febr. 28-án nyerték ugyanazon évben megyénkben kihirdetett nemeslevelüket.
(1715. év 622. jkl.)
Az 1724. évi investigatió idején János csányi, Máté pedig farmosi lakos volt. Ugyanekkor egy másik János Erdőkövesden lakott. 1727. évben Mihály fia István nemességi bizonyitványt nyert.
(1727. év 142. sz.)
Bizonyára ezen István (+ 1782. előtt) gyermekei voltak: Anna Brezovay Imréné, Borbála Várkonyi Lászlóné, Rozália Gosztony Antalné, továbbá Mária és Rozália.
(1782. év pp. 2267. sz. Külön perek 297. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Takács (1725)

A XVIII. század elején Dévaványán élt ily nevű család.
Armalisa állitólag a török időkben pusztult el.
(1725. év 165. sz. 1754. év 133. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Barta János (1909-?)

kovácsmester * 1909. Csépa. Szentesen szabadult fel, u. ott és Kecskeméten volt segéd, 1934 óta önálló. - Felesége: Sütő Eszter, leánya: Ilona

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.