Helyismereti wiki oldalak

Pap (1792)

1792. évi tanuvallomások szerint Dévaványán él István fia István, kit másként Szitásnak, vagy Losonczynak is neveztek.
A Szitás név állitólag azért maradt rajta, mert apja Szitás János veje volt, a Losonczy pedig azért, mert nagyapja Losonczon prédikátori tisztet viselt.
(1792. év 759. sz.)
Lásd még a Szitás családról irt közleményt.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Győri Sándor

hentes- és mészáros m. * 1902. Jászfényszaru. 1920-ban szabadult fel, 2 évig volt segéd, 1922 óta önálló. Üzlete saját házában van.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Bogdánfy Géza

Vajdahunyadi Bogdánfy Géza 1893. március 23-án született Tordán. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Építészmérnökként a fővárosban nyitott irodát.

Az első világháborúban tüzérfőhadnagyként szolgált. A Károly csapatkereszt tulajdonosa volt.

Nevéhez fűződik a szolnoki törvényszék és a bábaképző intézet, valamint a fa- és fémipari szakiskola épületének megépítése is.

Forrás:

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Makay

(makói és geleji)
Egyik tagja, Makay Dezső m. kir. közigazgatási biró, a családjáról irt kimeritő tanulmányában a Csanád nemzetségből származtatja le.
(Turul 1896. év 27., 75.)
Újitott czímert és nemességmegerősitést II. Rudolf király 1581. évi apr. 15-én adott M. György, Ferencz, János és Anna testvérek s György neje Katalin és leányaik Anna és Erzsébet részére.
Kihirdették 1586-ban Biharmegye és 1606. évben Zemplénmegye. A czímerszerző György 1582. évi máj. 10-én Makón egy nemesi kúriát kapott Rudolf királytól, innen a makói előnév; fia volt György, ezé András, ezé pedig azon János, a ki 1722. évben megszerezte a geleji birtokrészt, erre a nádortól 1723. évben megerősitő oklevelet nyert, - innen a geleji előnév.
(1752. év 171. sz. Zemplénm. lev. 109. sz. jk. 815. 1. Fasc. 5. N. 656. Egri kápt. A. M. jk. 285. A. L. jk. 302.)
A hevesi ágat az 1581. évi czímert szerző György fia János fia István pásztói lakos s az emlitett János fia Ferencz fia János tiszafüredi lakos alapitották.
Nemességüket Zemplénmegye bizonyitványával 1792. évben igazolták István fia László fiai: József és Ferencz besenyőteleki és János hejczei lakosok.
(1783. év 134. jkl. 1792. év 246. jkl.) Ez utóbbi később már mint Hevesvármegye főadószedője és táblabirája szerepelt, Dessewffy Rozállal való házasságából származtak Bertalan, Ágoston, Antal és Lajos, kik 1810. évben nemesi bizonyságlevelet nyertek.
(1810. év 10. sz. 23. jkl.)
Az 1581. évi armalis hiteles másolata Zemplénmegye levéltárában van.
Az élőnemzedék származási adatait a M. Nemz. Zsebkönyvben találjuk.
(II. r. I. 426.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Rózsahegyi István (1921-1967)

Rózsahegyi István 1921-ben született Abonyban. Középiskolai tanár és okleveles könyvtár végzettséget szerzett. 1937-től dolgozott. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár munkatársaként 1964-ben Szocialista Munkáért kitüntetésben részesült.

Rózsahegyi István

(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

1967 januárjában hunyt el. Szolnokon helyezték örök nyugalomra.

Rózsahegyi István

(Gyászértesítő - Verseghy Ferenc Könyvtár Aprónyomtatvány-tár)

Forrás:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve, 1952-2002. Szolnok, 2002.

Istók

Borsodból származik.
Itt a megyében 1786. évben tűnt fel.
(1786. év 849., 934. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Kopjafa (Mezőtúr)

A mezőtúri Kossuth Lajos Úti Általános Iskola udvarán avattak kopjafát 1998-ban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Az emlékmű Bencsik Antal fafaragó munkája.

Forrás:

Bartalos: Az 1848/49-es forradalom [...]. Jászkun Krónika (1998.03.24.): 9.

Dr. Boros Ottó-szobor (Szolnok)

A Tiszaligetben felépült új Vízilabda Aréna bejáratánál 2013 őszén állították fel a három olimpikon mellszobrát. A bronzszobrok Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotásai.

Olimpikonok szobrai a Tiszaligetben

Dr. Boros Ottó szobra

(Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Mészáros János: Olimpiai bajnokok szobrai = Új Néplap 24. évf. 264. sz. (2013. november 13.) p. 1.

Kiss József (1916-2001)

Kiss József 1916. május 11-én született Jászberényben. Tanulmányait az Állami Tanítóképző Intézetben végezte. 1938-1942 között az Apponyi Kollégiumban tanult. A Jászberényi Tanítóképző Intézet tanáraként dolgozott 1947 és 1959 között. 1962-ben Budapestre költözött és az ELTE Gyakorló Gimnázium diákjainak pedagógusa volt 1982-ig. 1968-ban szerzett doktorátusi címet. 1975-ben nyerte el a történelemtudományok kandidátusa címet. 1995-ben, mint a Jászság elismert monográfusát, Jászságért-díjjal tüntették ki. 2001. augusztus 21-én hunyt el Budapesten. A jászberényi Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Pethő László: Búcsú dr. Kiss Józseftől = Redemptio 8. évf. 5. sz. (2001. október) 15. p.

Bodon

Már a XVI. században birtokos volt Gömörben. B. János tiszaszentimrei lakos - az 1747. év körül Radnótról Tiszaigarra, majd Tiszaszentimrére költözött Jánosnak fia, Jánosnak unokája - Gömörmegye bizonyitványával 1777. évben kihirdetteti nemességét.
(1777. év 212. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.