Helyismereti wiki oldalak

Skála Béla

fateleptulajdonos * 1893. Bpest. Érettségit Aradon tett 1909-ben. A Szolnoki egyesült gőzfűrész rt.-nál volt tisztviselő, 1922-ben alapította fatelepét. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, megsebesült, fogságba esett. - A Kereskedők egy. elnöke, a Vadásztársaság igazgatója, több egyesület tagja. - Felesége: Mátyás Terézia, fiai: Béla és Vilmos.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Petőfi-szobor (Jászalsószentgyörgy)

A jászsági gyökerű Zilahi Zoltán (1958-) szobrászművész Petőfi Sándorról formált egész alakos szobra a főtéren. 2011-ben a „Falu­meg­újí­tás Jászal­só­szent­györ­gyön” elne­ve­zésű beru­há­zás­so­ro­zat keretében mél­tóbb kör­nye­zetbe került a Petőfi-szobor.

Jászalsószentgyörgy

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Jászalsószentgyörgyön most már másodszor avatták fel [...] = Jászkun Krónika 3. évf. 235. sz. (1995. október 6.)

Nagy érdeklődést váltott ki a honismeret = Új Néplap 2012. szeptember 13. 4. p.

Mihály

II. Ferdinand 1632. évi május 26-án nemesitette meg Mihály Jánost, nejét Zabó Annát és Hangody Benedeket.
A nemeslevelet Szabolcsmegye hirdette ki.
(1632. év 1. sz.)
1732. évben István csegei, majd kenderesi lakos részére Szabolcsmegye nemességi bizonyitványt adott.
(1732. év 180. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Nozdroviczky Pál (1882-19??)

Nozdroviczi Nozdroviczky Pál 1882. május 23-án született Dombrádon. Régi trencséni nemesi családból származik, amelynek nemessége 1200-ig vezethető vissza.
Középiskoláit Kisújszálláson végzete, majd a sárospataki főiskola hallgatója lett. Pályafutását Szabolcs vármegye közigazgatási gyakornokaként kezdte 1907-ben. Három évvel később Tiszalök szolgabírája lett. 1915-ben Nyirbaktán teljesített szolgálatot.
Az I. világháborúban tartalékos huszárszázadosként szolgált. Kisezüst vitézségi érem, bronz hadiérem a kardokkal, polgári hadiéremkereszt, Ii. o. német vaskereszt kitüntetésekkel ismerték el harctéri teljesítményét.
1916-ban lett a mándoki járás főszolgabírája. A megyei és a járási társadalmi élet jelentős szereplője volt. A helyi Hangya Szövetkezet elnöki posztját is betöltötte.

Forrás:
A magyar társadalom lexikonja. Budapest, 1931.

Póta

Nemességet II. Ferdinandtól 1629. évi jún. 1-én Póta Mátyás, neje Dorottya, testvérei János, György és Albert nyertek e következő czímerrel:
Kék pajzsban zöld alapon könyöklő kar karddal, a pajzs felső sarkaiban jobbról csillag, balról félhold; sisakdisz: nyilt sasszárny; takarók: kék-fekete, ezüst-vörös. A nemeslevél kihirdettetett 1629. évben; másolata megyénk levéltárában.
(1629. év 2. sz.) 1699. évben Mátyás tarnaleleszi birtokos volt. Ezentúl nincs nyoma családnak.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Vághy Lajos

kisvági, férfiszabómester * 1899. Csépa. 1916-ban szabadult fel, segéd volt Bpesten, Szegeden, Kecskeméten, 1926 óta önálló. Az Ipartársulat jegyzője, az Ev. egyház gondnoka, az ÖTT tagja, a Levente egy. választm. tagja.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Hangay Gyula

autóbuszüzem tulajdonos *1890. Nógrádbercel. A bpesti technológiát végezte, az aszódi repülőgépgyár berepülő művezetője volt. A világháborúban résztvett, 1924 óta a Start vállalat társtulajdonosa.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kürthy (1743)

(fájkürthi és koltai)
Családtörténeti iróink a Kathyz nemzetségből származtatják. Komárommegye legrégibb családjainak egyike, mely elterjedt Bars és Nyitramegyékben, egy ág pedig 1743. évben, János személyében, a hevesmegyei Atkárra szakadt s Kormárommegye bizonyitványa alalpján kihirdettettett.
(1743 év 416. jkl.)
A család leszármazása a XIV. század végén élt Nyéki Miklóstól vezethető le, az ismert családfába azonban János atkári lakost beilleszteni nem tudjuk.
Ennek leszármazói a következők:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/159.htm


Monostoron és Atkáron birtokos a család, de Fájkürthön is volt még erdőrésze.
(1770. év 16. sz. 1796. év 69. sz. 1801. év. 480. sz. 1796. év pp. 2486. sz. 1798. év pp. 3049. sz. 1825. év pp. 36. sz. 1829. év pp. 27. sz. 1809. év insurr. össz. N. I. VI. 522.)
Az élőnemzedék származási adatait közlő M. Nemz. Zsebk.
(II. r. I. 382.) a hevesmegyei ágra nem terjeszkedik ki.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Hild Viktor-emléktábla (Szolnok)

Hild Viktor (1855-1929) hírlapíró, régész és levéltáros egykori lakóházának utcai homlokzatán avattak emléktáblát 1999 tavaszán. A tudós székelykapus háza az Arany János utcában áll.

Szolnok

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Kaposvári Gyula: Emlékezés Hild Viktorra. In: Múzeumi levelek, 7-8. Szolnok, 1965. 60-61. pp.

Mihály Béla (1930-2001)

1930. február 8-án született Jászapátin, ahol hétéves kora óta keményen dolgozott. Szülei libapásztornak adták. Később kereskedőinas, majd segéd volt. 19 évesen a háború után Budapestre került. 1950-ben bevitték katonának. Ekkor döntött a keramikus mesterség mellett, s autodidakta módon látott hozzá elképzelései megvalósításához. A szakemberek ikebanái és kerámiái láttán őstehetségnek találták, és messzemenően támogatták.
Erős akarattal, igényes, szívós munkával ügyességével és ötletgazdagságával elindult azon az úton, melyen a művészvilág jól ismert alakjává válhatott. 13 világkiállításon vett részt 650 lezsűrizett kerámiájával. Ő honosította meg az ikebana tálakat Magyarországon a 60-as évek elején. Nagy sikere lett a kerámiával kombinált virágkompozícióinak.
Egyedi kerámiáit 1995-ben szülővárosának ajándékozta, melyek a Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény féltve őrzött kincsei. 1992-ben elsőként kapta meg a „Jászapáti Városért” kitüntető címet.
Színházi látványtervezői karrierje Jákó Verával kezdődött, aki műsorához virágdekorációt rendelt tőle. Ezután évtizedekig hívták azokhoz az előadásokhoz, koncertekhez, ahol a színpadot különösen meghitté kellett varázsolni, ahol lényegében nem volt díszlet, hanem helyette elegáns virágkölteményekkel fejezett ki hangulatot.
65. születésnapján Göncz Árpád köztársasági elnök a „Magyar Köztársaság Érdemrendjének Kiskeresztjét” adományozta neki.
2001. november 27-én, életének 72. évében ragadta el a halál. Szülővárosának temetőjében nyugszik.


Forrás:
Friczné Urbán Magdolna: Mihály Béla 1930-2001 keramikus, látványtervező iparművész. = Jászsági Évkönyv 2002. Jászberény, 2002. p. 254-255.