A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat a Nemzeti Tehetség Program pályázatának keretében tankerületi fórumot, szakmai műhelyt szervez két szekcióban, az alábbiak szerint:
Témák:
1. szekció: A pedagógiai szakszolgálati tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységek változása a köznevelési intézményekben
Előadó: Csibi Enikő, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat térítésmentes konferenciát szervez Tehetséggondozás a gyakorlatban címmel.
A konferencia időpontja: 2013. május 30. (csütörtök) 10 óra
Helyszíne: Szolnoki Műszaki Szakközép és Szakiskola Jendrassik György Gépipari Tagintézmény (5000 Szolnok Baross u. 37.)
A PROGRAM TÉMÁI:
• Valóban tehetséges?- a tehetségazonosítás dilemmái
• Mit tud tenni a JNSZ Tehetségsegítő Tanács?
• A Nemzeti Tehetség Program hozzájárulása
• Ki megy át a tehetséghídon?
Kuczka Péter
(1923-1999)
Kuczka Péter és a tudományos-fantasztikus irodalom
Idén 90 éve született Kuczka Péter költő, műfordító, szerkesztő, akit méltán tarthatunk a tudományos-fantasztikus irodalom hazai meghonosítójának
Irodalmi pályáját az Irodalmi Újságnál kezdte. A nagyközönség költőként ismerte meg.
A nagy változás a hatvanas évek közepén következett be. Ekkor jelent meg Kuczka Péter szerkesztésében a modern science fictiont bemutató Riadó a Naprendszerben című novellagyűjtemény (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1965) Bradbury, Asimov, Clarke, Kuttner, Heinlein, Wyndham, Van Vogt, Lem, Nesvadba, Leo Szilard és mások elbeszéléseivel, valamint a szerkesztő utószavával, amely először beszélt Magyarországon a science fiction értékeiről és lehetőségeiről.
"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."
Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával.
1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.
Az első „Madarak és fák napját” 1902-ben Kőszegen tartották Chernel István ornitológus és a helyi Állatvédő Egyesület kezdeményezésére.
Herman Ottó már 1900-ban javaslatot tett a jeles nap országos bevezetésére, de indítványa csak 1906 tavaszán került a miniszter asztalára. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1906. április 27-én hozott rendeletet, mely szerint minden hazai népiskolában iskolai ünnepélyt kell tartani a „Madarak és fák napján”.
A zöld mozgalmak erősödése ellenére, csak az 1987-es kazincbarcikai konferencián fogalmazódott meg, hogy valamennyi általános iskolában újra évenként rendezzék meg - tanítás nélküli munkanap keretében - a Madarak és fák napját. A 90-es évek elejétől a környezeti nevelésben élenjáró iskolák és pedagógusok munkájának köszönhetően, újra méltó szerepet kapott az iskolák többségében a Madarak és fák napja. 1994-ben, miniszteri rendelet május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának.
1996 óta egy Németországból indult mozgalom hatására hazánkban is minden évben megrendezésre kerül az év fája és madara választás. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító hazai erdőkben élő gyönyörű fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet. 2013-ban az év fája a házi berkenye, az év madara pedig a gyurgyalag lett.
Országos programok :
http://www.mme.hu/hirek/2111-madarak-es-fak-napja-a-jokai-kertben.html
Új könyveink listája megtekinthető az "Új beszerzések" blokkban.
A könyvek már kölcsönözhetőek.