Egyesületünk olimpiai bajnok párbajtőrvívóját a barátok vonzották az egyesületbe. Az ötvenes évek elején, utcabeli barátai Demecs Béla és Sági György már korábban lejártak a MÁV SE vívószakosztályába. Egy alkalommal kíváncsiságból ő is követte őket. 1951-ben lett igazolt versenyzője a szakosztálynak. G. Kiss Gyula vívómestertől tanulta a sportág alapjait. Szorgalma és rátermettsége alapján elég gyorsan fejlődött, így a sikerélmények nyomán hamar törzstagja lett a szakosztálynak. 25 évig volt aktív versenyzője a MÁV SE-nek.

Barna István sportlövő az atlétika területére tette át működését. Itt érte el igazi sikereit. Harmincöt éven át edzősködött a Szolnoki MAV SE-nél, majd a MÁV MTE-nél. Edzői munkája mellett szervezője, mozgósítója volt Szolnok város és a megye atlétikai életének. Számos magyar bajnok, válogatott, I. osztályú atléta került ki keze alól. Mint többek között Kazi Aranka, aki világcsúcstartó is volt, Kazi Olga, Tóth Béla, Tábori István, Oros Ferenc, az Újpesti Dózsa jelenlegi edzője, Balasi Péter.

Középiskolás korában 1952—55 között a torna volt a kedvenc sportja, melyben középiskolai bajnoki címet is szerzett. Innen emelte ki a súlyemelés akkori megyei vezetője, Pál József és nyerte meg az erős emberek sportjának, melynek 1960-ig volt aktív versenyzője. Sportpályafutása végig kísérte a szolnoki súlyemelés viszontagságos vándorlását a Traktor, a Hunyadi, a MEDOSZ, majd az MTE sportegyesületében. Tehetsége gyorsan kibontakozott és ívelt felfelé. 1955-ben lepkesúlyú ifjúsági magyar bajnoki címet szerzett.