Az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományából épült templom. A Múzeum téren álló zsinagóga 1830-ban épült klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az oldalhomlokzatot lizénákkal tagoltak.

A Kossuth téren áll a műemlék templom, melyet 1725-ben kezdtek építeni. Majd Hacker József pesti építőmester építi át az akkor már romladozó tornyot. A barokk stílusú háromhajós, csehsüveg boltozatú templom 1788 és 1791 között épül meg. 1816-ban Homályossy (Tunkel) Ferenc tervezi meg a négyoszlopos oromzatú, klasszicista előrészt, mely 1840-es évek közepén készül el. A copf stílusú szószék a templombelső egyik legpompásabb eleme.

A református templom Homályossy Ferenc ácsmester tervei szerint épült 1827-ben. Az klasszicista épület eredetileg egytornyú volt. A két tornyos átépítés Hild József tervei alapján készült 1841-ben Streimelvöger Mihály egri építőmester irányításával. A három hajós csarnoktemplom a klasszicista építészet jeles alkotása három szintes mellékhajókkal, csehsüveg boltozatokkal. A homlokzatán ión féloszlopok hordta háromszögű oromzattal. A templombelső körülfutó karzatok tartóoszlopai a földszinten dór, az emeleten ión stílusúak.

A régmúlt időkben hét szélmalom működött Kunhegyesen. A fennmaradt egyetlen ipari műemlék 1859-ben épült. 1902-ben került Komlósi András tulajdonába és még az 1950-es években is működött. A Komlóssy [Komlósi]-féle csonkakúp alakú szélmalom égetett téglából készült. Eredetileg zsindelyfedésű volt, később műpalára cserélték.

A református templom 1785 és 1788 között épült barokk stílusban. A torony alsó részét Venczel debreceni építőmester emelte 1741 és 1743 között. 1755-ben egy vályogtemplomot emeltek, majd 1785-ben kezdték az új, impozáns templom építését.