Rolkó Gyula 1890. október 19-én született Tiszaföldváron. 1924-től az abonyi f. iskola tanára lett. Emellett az iparos-tanonciskolát is igazgatta.
Az I. világháborúban mint II. o. számvivőaltiszt szolgált. 1915-ben orosz hadifogságba esett. 1920-ban tért haza Turkesztánból.
1940. szeptember 25-én hunyt el.

Forrás:
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

H. Tóth Lajos 1904. július 29-én született Mezőtúron. 1928-ban kezdte meg pályáját a tiszaföldvári á[llami] iskolában. Amikor 1935-ben megszűnt az iskola, áthelyezték Püspökladányba.
Tiszaföldváron több ünnepségen kérték fel beszéd tartására. 1929-ben revíziós beszédet is mondott a Revíziós Liga felkérésére. A Tiszaföldvár és Vidéke című lapban számos publikációja jelent meg.

Forrás:
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

Sziklaváry Sándor, vitéz
Homok

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Dr. Bukor Gyula Tiszaföldváron született 1862. november 5-én. Középiskoláit Szarvason végezte, majd a fővárosban szerzett orvosi diplomát 1888-ban.
A Szent Rókus kórházban, a pesti izr. kórházban, azt megelőzően pedig a lipótmezei tébolydában fejlesztette orvosi tudását.
Az 1. világháború alatt hadikórházi főorvosként teljesített szolgálatot. hadiékítményes tiszti vöröskereszt díszjelvénnyel szerelt le.
A háború után Budapesten magánorvosként praktizált, 20 évig MÁV pályaorvos, majd orvosi tanácsadó is volt.
1930-ban a közegészségügy terén végzett értékes munkájának elismeréséül m. kir.

Tiszaföldvár és Homok között, a 442-es főút mentén található kőkereszt, amelyet a talapzaton olvasható emléktáblák tanúsága szerint 2005-ben újítottak fel és szentelték fel.