Dr. Varga Lajos (1913-2003) tudós tanár alapította a földrajzi múzeumot 1956-ban. Itt található Magyarország egyik legnagyobb jégkorszaki nagygerinces őslénytani gyűjteménye. Az ártéri gazdálkodás tárgyi kultúrájának egyik legértékesebb darabja a Tisza medréből kiemelt, egyetlen fatörzsből faragott-égetett 18. századi bödönhajó. A múzeum a Tiszazug természeti, gazdasági földrajzára, helytörténetére vonatkozó anyagot gyűjti.

Tantó János Tiszaföldváron született. 4 polgárit Szekszárdon végezte, majd Nagykőrösön szerzett kántor-tanítói oklevelet 1916 júniusában. A székesfehérvári 17. honvéd gyalogezredhez sorolták be, ahol négy évig katonáskodott az orosz és az olasz fronton. Súlyosan megsebesült. Nagyon sok katonát tanított írni és olvasni a csendesebb harctéri napokon. 1928-ban kapta meg a főhadnagyi rangot. Jogosult volt a bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt viselésére is.
Leszerelése után először Decs községbe került, mint kántor-tanító. 1920-ban Jászkiséren vállalt állást, ahol 1959-ig dolgozott.

Makay Imre (1822-1882) a tiszaföldvári születésű hadbíró hadnagy a 14. Lehel huszárezredben szolgált. 1849 elején főhadnaggyá, majd századossá léptették elő a bánsági hadtestnél. A szabadságharc után Pesten sorozóbizottság elé állították. A szolnoki honvédegylet tagja volt. Miután birtokait elveszítette a Szolnok és Csongrád megyei ármentesítő társulatnál vállalt hivatalt. Budapesten hunyt el.

A Basch család a 19. század második felében szerzett birtokokat a Cibakháza és Tiszaföldvár határában elterülő Nagyhátpusztán és Homokréten. A família majorsági központját Homokréten alakították ki. Itt építették fel az 1900-as évek elején a jószágigazgató kúriáját is. A földbirtokos család kúriája Nagyhátpusztán épült fel, melyet főként nyaranta használtak. Homokréten álltak a mintagazdaság uradalmi épületei, istállói, magtárai, pincéi és cselédházai. Dr.

1938-ban Kövér János, martfűi birtokos feszületet állíttatott az Úrjézus tiszteletére Tiszaföldvár és Martfű között, a vezsenyi komplejárónál. Az 1950-es évek elején a szobrot ledöntötték. Kovácsoltvas kerítése eltűnt. Egy homoki gazda, Kiss Ferenc elszállította a ledózerolt műemlék darabjait, és a homoki templom kertjében helyezte el. Az 1980-as évek közepén Tamási József atya új talapzattal újra felállította a feszületet Homokon. 2012-ben került vissza a kőkereszt Martfűre.