1944. októberében Törökszentmiklós többször gazdát cserélt a Tiszántúlról érkező szovjet és német csapatok között. Október 12-én a 4. SS Polizei páncélos hadsoztály súlyos utcai harcok után foglalta vissza az előtte két nappal feladott várost. A szovjet csapatok a hónap végén, október 24-én szorították ki a németeket Törökszentmiklósról.

A törökszentmiklósi Szentháromság Patika 2011-ben már századik éve szolgálja a város lakóit. 1911. augusztus 8-án nyitotta meg kapuit Garzó Gyula gyógyszertára, Törökszentmiklós harmadik patikája a mai Kapisztrán utcában. 1984-ben az eredeti patika épületét lebontották. A mai Kossuth Lajos úti épületben azonban megtekinthető az 1910-es évekből származó eredeti patikabútorzat. A centenárium alkalmából a gyógyszertár falán emléktáblát helyeztek el és egy múzeumsarkot is kialakította.

I. Lipót király 1659. évi aug. 20-án nemesitette meg T. Illést, nejét Kriszton Zsófiát, fiait Jánost, Andrást, Mártont, Mátyást, testvéreit Jánost, Györgyöt, Illést s a következő czímert adta nekik:
Kék pajzsban fiókáit vérével tápláló pelikán; sisakdisz: növekvő ezüst egyszarvú; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
A Gömörmegye 1663. évi egyik közgyülésén kihirdetett armalis másolatát levéltárunkban találjuk.
(1659. év 9. sz.)
1699. évben János árokszállási és leleszi birtokos. Az 1724.

másk. Szabó Gergely törökszentmiklósi lakos 1776-ban Szabolcsmegye bizonyságlevelét mutatja fel, de ezt a vármegye kihirdetés alapjául el nem fogadja.
(1776. év 260. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(rapini)
Az investigationalis iratok szerint II. Ferdinandtól nyert nemeslevelet, tehát minden bizonnyal azt az armalist kapta, melyet az emlitett uralkodó 1627. évben adományozott s 1628. évben Abaujmegye Garadnán hirdetett ki.
(Csoma J. Abaujm. nem. cs. 664.)
Megyénkben Kristóf tünt fel először a XVIII. század elején. Kiváló tehetségű és szorgalmú ember volt, csaknem három évtizeden át méltó alispánja a vármegyének. Lipót királytól adományt nyert Sas és Kürth birtokokra (1735. év 111. sz. 487. jkl.), 1740.