Puchly János honvéd alezredes (1808-1872) 1848 nyarán részt vett a délvidéki harcokban a császáriak oldalán. Októberben csatlakozott a honvédsereghez. 1849. március 5-én súlyosan megsebesült a szolnoki csatában. A hónap végén 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Aradon várfogságra ítélték. 1856-ban kapott kegyelmet. 1867-68-ban Törökszentmiklóson élt közadakozásból.

Forrás:
Bagi Gábor: Egy Törökszentmiklóson élt 1848-as honvédtiszt, Puchly János alezredes. In: Törökszentmiklósi Kalendárium, 2009. Törökszentmiklós, 2009. 67-69. pp.

Törökszentmiklóson született. 1848 júniusában beállt a 10. honvédzászlóaljba. Részt vett a délvidéki harcokban. 1849 elejétől hadnagyként, majd főhadnagyként harcolt Kmetty György hadosztályában, egészen a világosi fegyverletételig.

Forrás:
Bagi Gábor: Törökszentmiklósiak a szabadságharc hadseregének tisztikarában. In: Törökszentmiklósi Kalendárium, 2008. Törökszentmiklós: Re Bene Gesta Egyesület, 2008. 50-51. p.

2006 őszén, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján avatták fel az emlékművet a Kossuth Lajos úton. Györfi Sándor szobrászművész alkotása '56 Életfa címet kapta.

Törökszentmiklós külterületén áll az Almásy-Geiger-kastély. Az Almásyak törökszentmiklósi kúriáját az 1848-as forradalmat követő örökváltság után átengedte a városnak. Gróf Almásy Imre Szenttamásra a család itteni birtokainak gazdasági központjában fogott építkezésbe. Első fázisban a kastély földszintes főszárnya és az ahhoz L-alakban kapcsolódó földszintes mellékszárny épült fel 1891-től. A belső munkálatok befejeztével a család 1893-ban költözött be a kastélyba. A kastélyt ekkor nyitott folyosó kötötte össze a mellékszárnnyal. Ez később beépítésre került.

A Kossuth Lajos úton található református templom késő barokk stílusban épült 1787 és 1789 között Rábel Károly gyöngyösi építész tervei alapján. A torony utca felöli oldalán olvasható felirat szerint 1882-ben építették a templomhoz. A homlokzatból kiugró galériás óratornyát kovácsoltvas korlát futja körbe. Ablakai íves záródásúak.