A Kossuth Lajos út 48. szám alatt álló emléktáblát a centenáriumi ünnepségek alkalmával 1948-ban emelte a város. Ezen a helyen szállt meg és innen indult tovább Debrecen felé Kossuth Lajos és kísérete a tavaszi hadjárat során. 1849. március 14-én innen írta Kossuth Lajos felségének, hogy "...nincs hely a világon, hol nyugodtabb lehetnék"

1896-ban - a Millennium évében - a városi közgyűlés a főút nevét Kossuth Lajos utcára változtatta. 8 évvel később, 1904. október 23-án ezen a téren leplezték le a szabadságharc szellemi vezérének, Kossuth Lajosnak egész alakos szobrát, melyet Horvay János szobrászművész készített el. A 3 méter magas - sóskúti kőből készült - talapzatra emelt bronz szobor másfél embernyi magasságban, álló helyzetben ábrázolja Kossuthot, amint kardját szívéhez emelve, fedetlen fővel lelkesítő beszédet tart a néphez.

A síremlék az 1849. március 5-i szolnoki csatában elesett honvédek hamvai felett áll a római katolikus temetőben. Az 1. és 2. hadosztály az ütközet után Törökszentmiklóson táborozott. Ezalatt a sebesült és a járvány következtében megbetegedett honvédeket az Almásy-szegényházban berendezett kórházban helyezték el. A plébániai anyakönyvek tanúsága szerint 46 honvédet temettek el az itteni sírkertben. Gerenday Antal és Fia sóskúti kőből készült kőoszlopát 1898. novemberében állították fel közadakozásból.

A Perczel Mór (1811-1899) által vezetett hadtest, a középponti mozgó sereg védte a kiürítés alatt álló fővárost, majd Szolnokig vonult vissza 1849 elején. A haditerv szerint a várost, mint a Tisza egyik átkelési pontját, tartania kellett. Perczel különböző alakulatokat kapott a feldunai és a tartalék hadtest állományából is. 1849. január 10-én Perczel már Szolnokon volt. Az itt tartott haditanácson Josef Kollmann ezredes azt javasolta, hogy védjék a Tisza vonalát, de Perczel ezt elvetette. 1849. január 13-án Perczel elhagyta Szolnokot és Debrecen felé akart visszavonulni. 1849.

Az Ipoly Arnold téren álló két tornyú neogótikus stílusú Szentháromság főtemplom 1900-ban épült. A Rózsafüzér Társulat adományaiból készült Szent István király és Szent Imre herceg kőszobor a fő- és mellékhajót elválasztó árkádsor felett és a gádorfal ablakai alatt, a szentély felé haladva a jobb oldalon találhatók. Az augusztus 20-i ökumenikus ünnepi mise és a városi megemlékezés egyik helyszíne a főtemplom és a templom előtti tér.