Törökszentmiklós külterületén áll az Almásy-Geiger-kastély. Az Almásyak törökszentmiklósi kúriáját az 1848-as forradalmat követő örökváltság után átengedte a városnak. Gróf Almásy Imre Szenttamásra a család itteni birtokainak gazdasági központjában fogott építkezésbe. Első fázisban a kastély földszintes főszárnya és az ahhoz L-alakban kapcsolódó földszintes mellékszárny épült fel 1891-től. A belső munkálatok befejeztével a család 1893-ban költözött be a kastélyba. A kastélyt ekkor nyitott folyosó kötötte össze a mellékszárnnyal. Ez később beépítésre került. Az építkezés második fázisában a jobb oldali szárnyat emelték fel. A két épületet összekötő kocsiáthajtó és a régi szárny hátsó homlokzatának hasonló kiképzésű tornáca a jobb szárnnyal azonos időben készült el. Ehhez a szárnyhoz kapcsolódott a családi kápolna, melyet 1901-ben szenteltek fel. Az eseményt megörökítő márványtábla napjainkban már nem látható. A kápolna oltárképét Roskovics Ignác (1854-1915) festette. A festmény az 1940-es évek végén eltűnt.

A kastély építésével egyidőben alakították ki a parkot, melyben szökőkút és fürdőmedence is volt. Az uradalom területén versenyló istálló, gőzmalom és gazdasági kisvasút is üzemelt. Az udvaron az E-alaprajzú istálló romantikus stílusban épült.

A Tanácsköztársaság idején egy rövid időre államosították a kastélyt 1919-ben. 1931-ben Almásy Imre fia eladta az uradalmat Geiger Jenőnek. A zsidótörvények miatt 1942-ben Geigertől elvették az uradalmat. Az Országos Földhitelintézet gondozásába került át. A kastély a világháború idején katonai szanatóriumként működött. Az 1940-es évek végén államosított kastély a birtokkal együtt a Szenttamási Állami Gazdaság tulajdonába került. A kápolna belső terét 1965-ben kettéosztották. 1966-ban felújították és szállóvá alakították át.

A rendszerváltozás után az állami gazdaság jogutódjának tulajdonába került a kastély, melyet hamarosan felújítottak. A kápolnában 2000 őszén új seccókat szenteltek fel.

Képeslap

A felújított kastély Szent György termében Kőnig Róbert festőművész készített seccokat, amelyeket 1995 nyarán mutattak be először a nagyközönségnek. A budapesti művész négy hónap alatt készítette el a falfestményeket.

Forrás:

Bartalos: "Omnis nobilitas ab equo". Jászkun Krónika (1997.09.25.): 12.

Illyés Csaba: A szenttamási Almásy Kastély [...] Jászkun Krónika (1995.06.06.): 5.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Jurkovics János: A szenttamási kastély. Szolnok megyei Néplap (1988.07.26.) : 5. 

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

T.F.: Kastélyszálló lesz a szenttamási Almásy-kúriából. Új Néplap (1990.06.01.): 1, 3.

Virág Zsolt: Magyar kastély lexikon, 6-7. Budapest, 2005.