Középiskolás korában 1932—33-ban mint a szolnoki Polgári Iskola tanulója kapcsolódott be a sportolásba. Iskolája labdarúgó-csapatának lett a tagja. Akkoriban igen népszerűek voltak a középiskolás bajnokságok. Sajnos egy sérülés elég korán véget vetett labdarúgó pályafutásának. A sportmozgalomtól azonban nem tudott eltávolodni: lövész lett, a MÁV SE-ben, 1939-ben, később lövész edzői tanfolyamot is végzett. Többször nyertek idejében Országos Vasutas csapatbajnokságot, de egyéb egyéni sikereket is értek el. Az aktív sportolást 1946-ban fejezte be, ezután különböző sportvezetői társadalmi megbízatásokat töltött be.

A MÁV SE labdarúgó-szakosztálya Baráti Körének lett pénztárosa, majd elnöke. Később, 1952—83 között, a labdarúgó-szakosztályban tevékenykedett, mint szakosztályvezető-helyettes, vezető, majd elnök. Közben tíz évig az egyesület elnökségi tagja, 5 évig pedig elnökhelyettese is volt. 1983 után nem töltött be vezetői megbízatásokat, de az egyesületnek továbbra is tagja maradt, és rendszeresen látogatta rendezvényeiket.

Kiemelkedő tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték: Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója, az Ifjúsági Érdemérem és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem.