Juhász József (1923-2016)

Juhász József 1923. augusztus 27-én született Karcagon. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, amelyhez máig szoros érzelmi szálak fűzték: 1999-ig ő volt a Karcagi Öregdiákok Baráti Körének elnöke. A nyelvészet iránti érdeklődés a gimnázium tudós latintanárának, dr. Gaál Lászlónak a hatására ébredt fel a tehetséges diákban. Felsőfokú tanulmányait a Debreceni Tudományegyetemen kezdte, de orosz nyelv és irodalom szakos tanári oklevelét a Kazanyi Állami Egyetemen szerezte meg 1953-ban. Juhász József kazáni bölcsészhallgatóként nemcsak Baudouin de Courtenay és tanítványai tudományos eredményeivel ismerkedett meg, hanem az egyetemi könyvtár szorgalmas látogatójaként pl. O. Jespersen munkáival is, akinek szintaktikai koncepciója sok tekintetben már a generatív grammatika előzményének tekinthető. Ugyancsak kazanyi egyetemistaként tanulmányozta a Prágai Nyelvészkör alkotóinak műveit. A korszerű nyelvtudomány iránti mély érdeklődés és az abban való alapos tájékozódás a későbbi tanári munkában is meghozta gyümölcsét: Juhász tanár úr mai orosz nyelvi előadásaiban és szemináriumain minden témakörnek komoly tudománytörténeti megvilágítást is adott, fejlesztve a hallgatók azon képességét,
hogy a nyelvi, nyelvészeti problémákat összefüggéseikben lássák.
Az egyetem elvégzése után pályáját Budapesten az MTA Nyelvtudományi Intézetében kezdte. 1953-58 között tudományos segédmunkatársként, 1981-ig tudományos munka- társként, 1993-ig, nyugalomba vonulásáig tudományos főmunkatársként dolgozott. Az 1960-as évek elején lektorként vett részt a kétkötetes akadémiai leíró nyelvtan, a MMNyR. munkálataiban. 1962-72 között a Magyar Értelmező Kéziszótár szerkesztési munkálatainak vezetője volt. Grammatikai és lexikográfiai tevékenysége mellett jelentéstani, frazeológiai, lexikológiai és szövegtani,azon belül kriminológiai szövegelemző kutatásokkal foglalkozik. Legnagyobb eredményeit a frazeológia területén érte el. Az 1980-ban elkészült kandidátusi értekezésének témája a magyar frazeológiai egységek osztályozása. E munkájában alapvető, új távlatokat nyitó megállapításokat tett.
1958-tól tíz éven át volt a JATE Orosz nyelvi és irodalmi tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvészeti Tanszéke 1968-ban címzetes egyetemi docensnek terjesztette elő.
1984-1991 között Juhász József a prágai Károly Egyetem vendégtanára volt, a magyarszakos hallgatók képzését irányította. Itt mélyült el a cseh nyelvvel és kultúrával való kapcsolata és ennek az érdeklődésnek is köszönhetők a német-cseh-magyar-orosz frazeológiai párhuzamok kutatásában elért eredményei. E kutatásaira különösen is
jellemző a széles kultúrtörténeti alapozás, az adott nyelvet beszélő közösség társadalomtörténetére való kitekintés, a nyelv és a társadalom kapcsolatának elemzése.
Juhász József russzisztikai kutatásai a 60-as években több értékes eredményt hoztak az orosz mondatok kommunikatív-logikai szerkezetének feltárásához kapcsolódóan. Hasonlóan úttörő szerepű volt az orosz mondatátszövődés vizsgálata szépirodalmi művek élőbeszédet tükröző szövegeiben, amelyről jubilánsunk a VI. Nemzetközi Szlavisztikai Kongresszuson számolt be Prágában 1968-ban.
 
2016. március 1-jén 93 éves korában hunyt el Budapesten.
 
Forrás:
Szegedi egyetemi almanach. Szeged, 1996.