'''vámosi''', dr. ny. igazságügyminiszter, ügyvéd. * 1871. Kaposvár. Középiskoláit Bpesten, egyet. tanulmányait Bpesten, Bonnban és Párisban végezte. Hazatérve 1898-ban ügyvédi irodát nyitott Budapesten. Mint bűnügyi védő országos hírre tett szert. 1905-ben Szolnok képviselőjévé választja, 1910-ben ismét elnyeri a mandátumot, de 1911-ben lemond és hg Eszterházy Miklós kisbérleti ügyeit intézi, 42.400 holdat engedtek át kishaszonbérletekre. 1922 óta Jászladány képviselője. 1923-24-ben igazságügyminiszter volt, leköszönése után kis megszakításokkal több évet töltött Angliában, jogi, politikai és társadalmi tanulmányokkal, Magyarországon ő az angol viszonyok legalaposabb ismerője. 1927-ben a londoni egyetemen, az Angol külügyi társaságban és több nagyobb angol vidéki városban előadássorozatot tartott Magyarországról és a revízió mellett. A Pesti Hírlap főmunkatársa; jogi és politikai munkássága külföldön is közismert. - 1912 óta udvari tanácsos.

Agrárpolitikával foglalkozott. Élénk publikációs tevékenysége is volt, a Budapesti Hírlapban, a Szövetkezés, a Magyar Gazdák Szemléje és más lapokban. Esterházy Miklós ügyvédje, jogtaná- csosa és bizalmi embere volt szinte egész munkássága alatt.1904-től a Kossuth-párt tagja, Szolnokon 1905- ben indult a választáson függetlenségi, Kossuth-párti jelöltként. 1906-ban és 1910-ben is megválasztották Szolnokon függetlenségi programmal. 1911-ben lemondott mandátumáról, és a Kossuthpártból is kilépett. Lemondásakor a szolnoki választókerületben tartott időközi választáson Sipos Orbán, Jászberény és a Jászság híres szabadelvű politikusa nyerte el a mandátumot. Nagy Emil az 1910-es évektől Tisza István köréhez tartozott, de nem lépett be pártjába, a Nemzeti Munkapártba. 1912-ben udvari tanácsos lett, a politikától egy időre visszavonult. 1922-ben, a választókerületek átalakítása után régi választói kerületének jászsági részén, az ekkor kialakított jászladányi kerületben nyert mandátumot az Egységes Párt (kormánypárt) programjával. 1923-24-ben a Bethlen-kormány igazságügy minisztere volt. 1924-ben lemondott miniszterségéről, majd európai körutat tett, s 1927-ben megfogalmazta a trianoni szerződés hibáit, revíziójának gondolatát. Ezzel szembe került Bethlen Istvánnal és az Egységes párti politikai irányzattal. Nagy Emil a revizionizmus egyik magyarországi szónoka volt. Jászladányon 1927-ben és 1931-ben is megválasztották képviselőnek, de már párton kívüliként. 1935 után már nem volt képviselő.

Három feleségétől 10 gyermeke született, akik közül kettő író lett. Családja több tagja 1945 után emigrált. Ő Budapesten 1946-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1951-ben kitelepítették, de 1953-ban visszatérhetett a fővárosba

Forrás:

Kiss Erika: A jászsági alsójárást képviselték a parlamentben 1848-1944. In: Jászsági évkönyv, 2012.: 126-140.

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.