A kastély 1830 körül épült klasszicista sítlusban a tulajdonos, Orczy György megbízásából, Zofahl Lőrinc tervei alapján. A kastély az 1800-as és 1900-as évek fordulóján cserélt először gazdát, amikor Orczy Andor eladta gróf Dessewffy Emilnek, mivel elkészült az Orczyak új rezidenciája a Szarvashalom körüli ligeterdő területén.
Az épülethez tartozó 65 holdnyi ártéri erdő az egykori kastély angolkertje volt. A területet 1890-ben csatolták Besenyszög határából Újszászhoz. Az angol sítlusú tájképi park kialakítása a kastély építésével egyidőben kezdődött meg. Az egykori hatalmas park területe a 2. világháború után jelentősen lecsökkent.
Szabadon álló, egyemeletes épület kelet-nyugati tengelyű. Főhomlokzatat 1+5+A+A+A+5+1 osztású. A vakolattükrökben elhelyezett egyenes záródású földszinti ablakok feletti lunettákban koszorúdíszek láthatók. Az ablakok felett összefüggő félköríves szemöldökpárkányok húzódnak. Az emeleti ablakok felett egyenes szemöldökpárkányokat láthatók. Az ablakok és a szemöldökpárkányok közötti falat ornamentális motívumok díszítik. A homlokzat két végén egy-egy sarokrizalit teszi változatosabbá az épületet. Az oldalrizalitok emeleti ablakait kisméretű pilaszterek keretelik. Ezek felett lunettákban elhelyezett két-két nőalak domborművét találjuk. A lunettákat díszítő reliefek feltehetően Dunaiszky Lőrinc munkái. Mindkét oldalon kovácsoltvas terasz támaszkodik az oszlopokra. A főhomlokzat középrizalija előtt négy dór oszlopon nyugvó terasz lép ki a fal síkjából. A terasz alatt kocsialáhajtót alakítottak ki. A középrizalitit alacsony attika zárja le. A földszinten és az emeleten is egyenes záródású, kétszárnyú ajtók nyílnak. Az emeleti ajtókat pilaszterek tagolják, felettük pedig a lunettákban sugaras díszítésű domborművek láthatók. A hátsó (déli) homlokzat középrizalitja előtt hat dór oszlopn nyugvó vasráccsal övezet teraszt alakítottak ki. A hátsó homlokzat napjainkban a földszinten (1)+A+3+A+2+(1+A+1)+2+A+3+A+(1) nyílásritmusú. Az emelet 1+8+A+8+1 osztású. A földszint egyenes záródású nyílásai felett váltakozva láthatók a lunettás ablakok és a téglalap alakú faltükörben elhelezett oroszlánfej-reliefek. Az emelet nyílásai félkörvíes záródásúak, felettük félköríves keretelés és összefüggő szemöldökpárkány húzódik. Az oldalhomlokzatok 1+3+1 osztásúak. A szélső tengelyeik kiképzése megegyezik a főhomlokzat homlokzati szakaszain látható tengelyek kialakításával. A középső ablakokat kisméretű pilaszterek tagolják. Az emelet középső ablakai felett a főhomlokzat oldalrizalitjain látható nőlalakos domborművekkel azonos kialakítású reliefeket találunk. A kastély főpárkánya alatt tojássoros díszítés húzódik. Belseje kéttraktusos elrendezésű. A hátsó homlokzaton folyósó fut végig mindkét szinten. A földszinten egyes terek boltozottak, a többi helyiség síkfödémes. Az emeletre vezető vörös márvány lépcsőt fakorlát kíséri. Az emeleten hat félköríves árkád támasztja alá a lépcsőházat. A kastély tetőzete kontyolt nyeregtetővel fedett. A kastély alatt pince húzódik.
(Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára)
A régi kastélyban a 2. világháború utáni államosítást követően szociális otthont helyeztek el benne. Napjainkban Zagyvaparti Idősek Otthona néven működik a kastélyban elhelyezett intézmény, melynek fenntartója Újszász Város Önkormányzata.
Forrás:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár
Jurkovics János: Az újszászi Zagyva-parti kastély. Szolnok megyei Néplap (1989.03.20.): 5.
Szathmáry István: Ódon kastély a város szélén = Új Néplap (2018.02.08.): 5.
Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.