A községi országzászlót és Varga Gábor alkotását, a millenniumi Szent István-szobrot 2001-ben avatták fel. A szobor állítása történelmi jelentőségű volt. Egyrészt a millenniumi évhez kapcsolódik, másrészt Csépa neve első királyunk nevét, Istvánt jelenti. A szobor a Béke út mellett, a Millenniumi parkban áll.

A haláltáborokba elhurcolt csépa zsidó lakosok közül csak hárman tértek vissza. A 2. világháborús zsidó mártírok emlékének állított menóra a helyi temetőben található.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Több mint 50 csépai katona esett el a harcokban, hasonló nagyságú volt a sebesülés miatt megrokkantak száma. Sokan kerültek hadifogságba is. A zsidóüldözésnek szintén voltak helyi áldozatai. Anyagiakban is nagy veszteség érte a falut a hadi rekvirálások miatt. A temetőben áll az 1995-ben emelt emlékoszlop, amelyen fekete márványtábla őrzi a helyi katonai és a polgári áldozatok nevét.

1762-ben Z. Jakab fia Mihály závodjei származású kékkői, majd csépai lakos Trencsénmegye bizonyságlevelével igazolta nemességét.
Ettől származott az 1785. körül Topolyára költözött János, kinek Tóth Judittal való házasságából született fiai
János (1771.),
István (1776.),
Pál (1781.)
és Lukács (1784.)
nemességükről 1828-ban testimonialist kaptak. (1762. év. 219. sz. 1828. év 1136. sz. 1429. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

V. János fia János fia András csépai lakos Hontmegyétől 1755-ben bizonyságlevelet nyer.
A család Szirákon volt birtokos. (1755. év 32. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.