Lewius néven Nagy Iván (VII. 104.) is megemlíti s közli a családfát is.
Rendelkezésünkre álló oklevelekkel csupán az alábbi származási adatokat erősíthetjük meg:
(komonchai)
Ezen hontmegyei eredetű, Szepes- és Abaujmegyékben is elterjedt, 1610. évi május 8-án II. Mátyás királytól K. István személyében újitott armalist nyert családból János 1699. évben erdőkövesdi, György 1772. évben csépai birtokos.
Az armalis a jászói konvent (1610. évi N° 7.) és az egri káptalan (1610 évi Z. jk. 397.) levéltáraiban található fel. Az abauji ágról Csoma József értekezik.
(Abaujm. nem. cs. 354.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Ugyancsak nógrádi eredetű, Herencsényben lakott család, mely III. Ferdinandtól 1645. évi jan. 5-én nyert czímerlevelet. A czímerszerzők K. Demeter, neje Benczik Erzsébet, fia Tamás, testvérei Mihály és András voltak.
(1647. év 1. sz)
A mellékczímerszerző Mihálynak János fiától való unokája Mihály 1731. évben már Csépán tűnt fel, ennek fia László pedig a Csusz, Palojtay, Tarcsányi és Sárközy családokkal és Piry Istvánnal együtt 1742. évben nádori donatiót nyert az emlitett Csépa helysége.
(1731. év 131.
másk. Miticzky
A nemeslevelet 1670. évi nov. 1-én nyerték J. András, György, Jakab testvérek s Hontmegye hirdette ki.
Andrástól a leszármazás ez:
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Szabolcsmegye hirdette ki azon czímerlevelet, melyet Lipót király 1659. évi aug. 23-án Gyüre Mihály és Szeglegethy György javára adományozott.
(1731. év 137. sz.)
A nemességszerző Mihály fia volt István, ezé István szelei, ezé pedig Mihály és István csépai lakosok. Ez utóbbbiak Pestmegye bizonyitványa alapján 1770. évben kihirdettetnek.
(1766. év 181. sz. 1770. év 1. bb. sz. 610. jkl.)
Az armalis másolatát Pestmegye levéltára őrzi.
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.