A történeti kutatások szerint [[kossuth-lajos-1802-1894 | Kossuth Lajos]] 1849. július végén itt szállt meg Kunmadarason az egykori kunkapitányi házban (Bibó I. u. 1.), amikor Görgey Artúrral tervezett tiszántúli találkozóra sietett.
Napjainkban a Kossuth-ház ad otthont a település helytörténeti gyűjteményének. A gyűjtemény megnyitásával egy időben, 1994. március 15-én, avattak emléktáblát az épület falán.
Forrás:
A községháza bejáratánál 1948-ban felavatott centenáriumi emléktábla.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
T-K. József madarasi és Sámuel tiszaszalóki lakosok, az előbbinek fiai József, Sándor, Dániel, Lajos és Gábor, az utóbbié, vagyis Sámuelé, Sándor Szabolcsmegye bizonyságlevele alapján kihirdettetnek 1803. évben.
(1803. év 480. jkl.)
Ugy lehet, hogy a Rákóczi által 1645. decz. 24-én megnemesitett T. de Kaba Mihály és János utódai voltak.
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
A nemeslevelet II. Ferdinandtól 1631. évi jún. 18-án Péntek Demeter, neje Tóth Katalin, gyermekei Péter, Anna és Ilona, továbbá testvérei Lőrincz és Katalin nyerték s ugyanazon évben Borsodmegye hirdette ki.
(Borsodm. lev. Pr. 5. f. 41.)
1699. évben Benedek, István, id. és ifj. András sarudi birtokosok voltak s 1709. évben igazolták nemességüket.
(1709. év 486. jkl.)
Az 1724. évi investigatió idején János, Demeter, Benedek, Lőrincz tiszaderzsi lakosok voltak, későbben pedig egyesek Kisújszállásra, Kúnhegyesre [Kunhegyesre], Madarasra [Kunmadarasra] is elágaztak.
(1773. év 309. C.
Szatmármegye hirdette ki azon czímeres nemeslevelet, melyet 1634. évi júl. 3-án Kiss Mátyás, Ádám, Márton, Miklós, János és István, továbbá Csonka György, végre Pap András nyertek.
Eleinte Egyeken lakott s midőn "a reformátusok Egyekről eloszlani kényszeríttettek, akkor szóródott szét a család" Dadára, Balmaz-Újvárosba, Nagykunmadarasra.
Mátyás fia Mihály fia Mihály tiszafüredi lakos Szabolcsmegye bizonyitványával 1771. évben igazolta nemességét.
György, János és István nevü testvérei ugyanekkor Nagy-Mihályon laktak.
(1771. év 1. et. A. sz. 218. jkl. 1805. év 945. sz. 1635.