A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslatának eleget téve Tiszasas önkormányzataországos védelemre, műemléki felterjesztésre javasolta 2009-ben a település belterületén (Szőlőhegyi út 10.) található volt szélmalom megmaradt épületét.

A régmúlt időkben hét szélmalom működött Kunhegyesen. A fennmaradt egyetlen ipari műemlék 1859-ben épült. 1902-ben került Komlósi András tulajdonába és még az 1950-es években is működött. A Komlóssy [Komlósi]-féle csonkakúp alakú szélmalom égetett téglából készült. Eredetileg zsindelyfedésű volt, később műpalára cserélték.

Kengyel határában található a Baghy-majori-halom (Szélmalom-domb). A halmot értékes löszgyep fedi. A halom tetején magassági jegy található. A népi emlékezet szerint Bagi Gyula után kapta a nevét, aki egy szegény juhász volt, azonban a kutyája a halomból értékes kincset kapart elő, így a juhász egyszeriben meggazdagodott.

Karcagon az első szélmalom valószínűleg az 1800-ban épült fel, a Méri-féle szélmalom a Cigányvárosban.. Várostörténeti kutatások alapján 11 szélmalom helyét sikerült beazonosítani. Mára ezek közül csak egy maradt fenn. A lebontott szélmalmok közül kiemelkedett a Várdai féle, amelyet 1864-ban emeltek. Ez volt az egyetlen szélmalom a városban, amely vályogból épült. 1940-ben bontották le. A szélmalmok, melyek a lóerővel működő, korszerűtlen szárazmalmokat voltak hivatatottak leváltani, egy újabb technológia a gőzgép szorította ki. Így a 20.

Az Érparton található a 19. század közepén épült szélmalom ma népi műemlék. A magasított, téglafallal erősített támfalon álló téglaépítmény eredetileg zsindelytetővel volt ellátva. A háromszintes csonka kúp alakú szélmalom belső forgatós rendszerű volt.