A XIX. század második felében a tiszafüredi zsidó anyahitközségnek Tiszaszentimrén is volt egy fiókhitközsége. Egy nagyobb tudású saktert alkalmaztak, aki az előimádkozói feladatokat is ellátta.

1944-ben az itt élő zsidó családokat a karcagi gettóba hurcolták, majd Szolnokon keresztül Auschwitzbe deportálták.

A zsidó sírkert a falu határában található.

Forrás:

2018. október 26-án Kun emléknapot tartottak Kunmadarason. A rendezvény keretében került sor Kunmadaras és Tiszaszentimre felé vezető úton, a település határában a Kunszobor című alkotás felavatására. A kunmadarasi önkormányzat és a Honismereti Egyesület összefogásával megvalósult mű Györfi Sándor szobrászművész munkája.

Az 1923 augusztus 3-án tartott közgyűlésen jelen volt Fülöp József ezredes a HEMOB képviseletében, aki néhány emlékműtervet mutatott be. Tiszaszentimre képviselőtestülete egyhangúlag Horváth Géza szobrászművész emlékművét választotta. Az emlékmű leleplezésére 1924. november 9-én került sor.

Csoma Kálmán 1925. január 27-én született Tiszaszentimrén. 1939-ben került Szolnokra. Többféle besoztásban dolgozott a város és Szolnok megye közigazgatásában. 1967-ben lett Szolnok első embere. 1973-ig látta el tanácselnöki feladatait.

A tiszaszentimrei református templom 1772-1773. között épült.
Külső felújítására az 1970-es évek végén került sor, majd a Vidéki örökség megújítására irányuló pályázat keretében megvalósult a helyi védelem alatt álló templom külső felújítása 2011-2012. között.

A parókia felújítása közben az egyik régi ajtó kibontásakor az ajtófélfa mélyedésében találtak egy időkapszulát. A fém doboz négy különböző időben kelt levelet tartalmazott. Egy 1784-es keltezésűt, amely és a parókia építésének engedélyéről szólt Tóth Ferenc lelkész idejéből.