A 19. század közepén emelt vályogfalú ház kőalapra épült. Nyeregtetős, hódfarkú cseréppel fedett. A gazdaház építtetői, a Bordás család redemtus ősöktől származtak. A fésűs, kis előkertes beépítésű vízvetős deszkaoromzatú ház udvari homlokzata előtt hatoszlopos tornáccal, az ámbitussal.

József Attila (1905-1937) és testvére 1910 tavaszán került az öcsödi Gombai Ferenc gazdához. Gombaiék háza a település Váncsod nevű részén, a Szarvasra vezető útra merőleges dűlőút mellett állt az Újsor utca (ma Arany János) 5. sz. alatt.

Szolnok második vasútállomásának elbontása után 1908-ban - Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján - épült új vasútállomás. Az épület az Államvasutak megrendelésére készült el.

A Tiszavidéki Vasúttársulat által épített romantikus sítlusú állomásépület.

Kisújszállás egyik legszebb középülete a Módl Lajos által tervezett városháza. Az első városháza szűknek bizonyult a 19-20. század fordulóján, így a város pályázatot írt ki egy új épület megtervezésére. A Magyar Mérnök és Építész Egylet közreműködésével Kisújszállás vezetésének választása a budapesti építész terveire esett. Az építés kivizelezését Reisman Herman és Gros Benő kisvárdai építészek végezték.

A Baross és Sütő utca kereszteződésében álló egyemeletes épület, amely napjainkban az Erste Bank fiókjának da otthont, eredetileg a Hazai Biztosító Társaság és az Iparosok, Kereskedők, gazdák Bankjának székháza volt.

A szolnoki városháza késő eklektikus stílusban épült 1882 és 1883 között. A helyén 1700-as évek közepén már állt egy középület, amelyet 1811-ben bontottak le, annak a helyén emeltek új városházát, amelynek az építésénél egykori szolnoki vár bástyaköveit is felhasználták. Ez a székház azonban hamar szűknek bizonyult. 1882 nyarán kezdődött meg. Az alapkő letételére 1883. szeptember 2-án került sor. Időkapszuláját az épület főbejáratának egyik pillérében helyezték el. 1884-ben adták át az épületet.

Szolnokon a Szapáry utca egyik meghatározó szecessziós épülete az egykori Kádár Cukrászda. Helyén már az 1880-es években is egy cukrászda állt, amelyet Kádár Kálmán vásárolt meg 1890-ben. Amíg az új üzlet épült, addig az utca túl oldalán egy kis házban működött az üzlet.

1925 és 1926 között épült fel a Magyar Királyi Bábaképző Intézet Szolnokon. Az épületet Korb Flóris (1860-1930) és Kappéter Géza (1878-1948) budapesti építészek tervezték. Az építkezés vezetője Csánki Rottman Elemér építészmérnök volt, amiért kultuszminiszteri jutalomban részesült.

Dr. Varga Lajos (1913-2003) tudós tanár alapította a földrajzi múzeumot 1956-ban. Itt található Magyarország egyik legnagyobb jégkorszaki nagygerinces őslénytani gyűjteménye. Az ártéri gazdálkodás tárgyi kultúrájának egyik legértékesebb darabja a Tisza medréből kiemelt, egyetlen fatörzsből faragott-égetett 18. századi bödönhajó. A múzeum a Tiszazug természeti, gazdasági földrajzára, helytörténetére vonatkozó anyagot gyűjti.