A kúria magját a Tiszaderzsen 1728-tól több birtokrészt megszerző roffi Borbély család emeltette intézői lakás céljából. Ezt az épületet bővítették kúriává.  Három építési fázis nyomai figyelhetők meg az épület architektúráján.. A kúria a 20. század elején a família egyik nőtagja, Borbély Etelka házassága révén losonczi Lossonczy István tulajdonába került. 1922-től felesége tiszaderzsi birtokán gazdálkodott, ahol korszerű öntözéses mintagazdaságot létesített.

A kúria felépítésének ideje és építtetője ismeretlen. Az 1861–66-os II. és az 1883-as III. katonai felmérés egy téglalap alaprajzú, középrizalitos épületként tüntette fel az épületet, amelyet a hagyomány szerint a "Fazekas nővérek" tulajdonát képezte. Az egyszerű kiképzésű épületet 1889-ben vásárolta meg a bárczai Bárczay család. A tulajdonos, Bárczay Gyula nászajándékba kapta a kúriát édesapjától.  1894-ben a kúriát felújították.

A tiszabeöi Hellebronth család 1755-ben kapott adománylevelet Mária Terézia királynőtől Tiszabő egyes birtokrészeire. Ugyanis a török hódoltság után a település egy részét a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család szerezte meg.  Almásy Apollónia pedig Hellebronth Jánoshoz ment feleségül. Már özvegyként kapta meg a királynő adománylevelét. A kúriát a Hellebronth család építette a 19.

A III. katonai felmérés térképe szerint 1883-ban már állt az ószandai kúria, amely a 20. század elején került a Breuer család tulajdonába. Breuer Dezső  birtoka saját gazdasági kisvasúttal és önálló tiszai kikötővel rendelkezett. A historizáló stílusú, klasszicista formaelemeket tartalmazó kúria az államosítás után, 1954-től a rákóczifalvai Rákóczi Tsz kezelésébe került. 1994-ben magántulajdonba került az egykori kúria. Napjainkban raktárként hasznosítják a pincés épületet.

Historizáló stílusjegyei alapján a 19. század utolsó negyedében épülhetett a kúria, amely a Bakos család szőlőbirtokának központjaként szolgált. A Bakos család egészen az államosításig használta az épületet. Azután a termelőszövetkezet kezelésébe került az egykori szőlőbirtok. A Tisza menti Mgtsz az épület pincéjét borfeldolgozás és bortárolás céljára használta. A rendszerváltozás után előbb egy részvénytársaság tulajdonába került az ibngatlan. Napjainkban magántulajdonban van.

A visszaemlékezések szerint a kúriát Schweiger Ödön az 1900-as évek elején emeltette. Az államosítás után a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került az ingatlan. Az 1960-as években aztán lakásokat alakítottak ki az egykori kúria falai között. 1995-ben magántulajdona került az épület. A tulajdonosa felújította és lakásként funkcionál ma is. A szabadon álló, magasföldszintes épület négyzet alaprajzú. A rendszerváltozás után az új tulajdonos új terasszal és tornáccal bővítette a kúriát, valamint beépítette a tetőteret.

Az utcasorban álló, földszintes kúriát Jenes András (1891-19??) földbirtokos építtette az 1920-as években. Majd amikor elköltözött Pusztamonostorról eladta az épületet Takácsy Sándornak. Egészen az államosításig a családja tulajdonában volt a kúria. Ezt követően a December 21. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kezelésébe került. A rendszerváltás után magántulajdonba került az ingatlan. Napjainkban üzlethelyiség üzemel az egykori kúria falai között.

Forrás:
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 6-7. köt. Budapest, 2005.

Nagykörűben található kúria felépítése stílusjegyei alapján a 19. század első felére datálható. Nem tudni azonban, hogy mely birtokos család építette. A kúria első ismert tulajdonosa a Schwarz család volt, amely a 20. század elején földbirtokkal is bírt a faluban. Az épületet később Leichtner Gusztáv csendbiztos vásárolta meg. Majd Lázár főjegyző birtokába került. Tőle vásárolta meg Petrovay György lánya, Petrovay Margit számára.

2002-ben avatták fel a település új hivatali épületét. Korábbi középület a belívz pusztítása miatt veszélyessé vált.  A 400 négyzetméter alapterületű új létesítmény egy szépen rendezett parkot is kapott.

Szeremley Barna (1870-1917), a kisújszállási gimnázium tanára és igazgatója (1903-1917) lakott ebben a házban (Széchenyi u. 9.), amely ma a Városi Óvodai Intézmény Petőfi tagintézményének ad otthont. A Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesület 2012 nyarán helyi védettséget tanúsító táblát helyeztek el az épület főhomlokzatán.

Forrás:

Negyedszázadosak a városvédők = Új Néplap (2012.04.20.): 5.