Épületek

Kúria (Kunszentmárton-Kungyalu)

A 19. század közepén már itt állat a mai kúriaépület elődje. A fazsindelyes épületben a a zsadányi és törökszentmiklósy Almásy család gazdatisztje lakott. A korabeli lakóépület a mai kúria bal szárnyában van beépítve. Ezen épületrész alatt pince is húzódik. Később a Schreiber testvérek bérelték az Almásyaktól az uradalmat és a kúriát. Majd Montágh Ákos vette bérbe a területet, aki 1928-ban kibővítette a kúriát.

Pusztatorony (Fegyvernek)

A fegyverneki Újtelepi temetőben áll az 1480 körül épült gótikus templomrom. A téglából és kőből faragott torony négyzetes alapú, melynek megmaradt része kb. 16 méterre magaslik ki a jelenkori temetőből. Rézsút álló magas támpillérei közül a délnyugatit 1961-ben faragott kövekkel kiegészítették. A pusztatoronyhoz kapcsolódó egykori templom egyhajós, íves záródású volt. Hossza 24 méter, szélessége 12 méter. A torony aljában lévő előcsarnok faragott kőkapuzata jó állapotban maradt fenn.

Plébániaház (Tiszapüspöki)

A római katolikus plébániaház 1764-ben épült barokk stílusban. A plébániát Eszterházy Károly egri püspök, a település akkori földesura építette. A műemlék jellegű téglaépület L-alaprajzú, földszintes, kontytetős. Az utcai oldalon hat ablak található az eresz alatt végigfutó párkánnyal. Belsejében hat boltozott szoba van egyszerű tagolású udvari homlokzatokkal.

Városháza (Jászárokszállás)

Jászárokszállás

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Jász Faragó Sándor freskója

Szigligeti Színház (Szolnok)

Szolnokon 1875-től tartottak színházi előadásokat. A főtér sarkán álló Fehérló fogadó színjében léptek fel először vándorszínészek. Egy évvel később az egykori Vigadó utcában egy faépítmény szolgálta a szinielőadásokat. 1892-ben egy helyi vendéglőtulajdonos már kőből emelt egy nagy tömegeket befogadó épületet. Azonban ezt az épületet a csendőrség laktanyaként sajátította ki. Később a megépült Nemzeti Szálloda táncterme szolgált a színházi előadások megtartására.

Külső fogadó (Jászárokszállás)

Az épület és a terület műemlék jellegű, 1828-tól postakocsi állomás és lóváltó állomás volt. Ennek emlékét őrzi, az épület homlokzatán, a kapu zárókövén található faragott postakürt is. Hasonmását 2001-ben építették fel a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban. Földszintes épület, kőkeretes kapuval. Kétoldalt egyenes záródású, szalagkeretes ablakok. Tágas udvarán nylt és zárt kosáríves árkádsor.

Syndicate content
UMFT