1928-ban épült fel  a Tisza partján  a Tisza Szálló és gyógyfürdő neobarokk stílusú épületegyüttese. Tervezői azok voltak, akik a fővárosi Gellért Szállót megálmodták: Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin. 

A zsidó hitkozség kultúrháza és az imaterem (Templom út 4.) a zsinagóga mellett épült 1932 és 1935 között. A romantikus épület tervezői Böhm és Hegedűs műépítészek voltak. Az épületet az 1950-es években államoították és hátsó traktusát filmszínházzá alakították. A mozi a rendszerváltás óta a Tisza Mozi Kft. üzemelteti.  A Tisza(p)Art Mozi épületét 2004 és 2005 között a szolnoki Ártér Kft. építészeinek tervei alapján felújították.

Az egykori lakóházból 1977-ben alakított ki tájházat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (Szabadság út 2.) az 1930-as évek életmódját és gazdálkodását mutatja be a nagyiváni puszta szélén. A kiálltó tér egy szabadkéményes konyhából és két szobából áll. 

1991 óta a tiszafüredi pap látja el a nagyiváni plébánosi teendőket. A megüresedett egykori plébániaépületben akkor alakították ki a Szent József Otthont. 1993 és 2001 között a Népjóléti Minisztérium pályázata segítségével kialakított szociális konyhalátta el az önkormányzat összes intézményét. Az intézmény fenntartója a Caritas Hungarica Eger Alapítvány (Egri Főegyházmegyei Karitász) 1999 óta, amikor is új épületszárnyat emeltek a plébániaház mellé.

A József Attila Művelődési Ház és Nagyközségi Könyvtár épülete.

Képeslap

1824-ben a kunhegyesi Morgó csárda leégett. Helyette a városon kívül a "Cserepes"-t építették. Nevének onnan eredhet, hogy vásárok alkalmával a csárda mellett cserépedényeket árultak. Egy másik elképzelés szerint pedig cseréppel fedett tetejéről nyerte nevét, és a zömmel nádfedeles építmények mellett ez ritkaságszámba ment a 19. század első felében. A szabdsághar alatt 1849 márciusában a Kunhegyesen átvonuló katonaságot a lakosság lelkesedéssel fogadta, ágyújok elé több lovat adott, illetve a Tiszánál szolgáló nemzetőrökről állandóan gondoskodott.

A Szabadság téren álló Városháza 1878-ban épült Pum József (1852-1923) helyi kötődésű mérnök tervei alapján. Karlik János balasagyarmati és Koczka Géza budapesti építészek emelték.  A település első székháza is, amelyet 1734-ben emeltek és 140 éven át szolgált, szintén ezen a háztelken állt az egykori piactér mellett. A mai eklektikus stílusú középület főhomlokzata a szépen parkosított térre néz, ahol számos köztéri alkotás található.

A 19. század második felében a település földbirtokosa a Wenckheim család volt. Az 1880-as években itt, az akkori Wenckeimpusztán bérelt földet Ehrlich Salamon, aki a kúriát építette. Az Ehrlich família uradalmát a Glaser család vásárolta meg az 1900-as évek első felében. Az államosítást követően a helyi általános iskolát és a tanácsházát helyezték el az épületben.