A „feketicsi kirajzás” 210. évfordulója emlékére „kettős" kopjafát avattak a református templom bejárata előtt 1995. október 8-án. A kétágú akácfából készült alkotás Sárándi István feketicsi és Szelekovszky István kunhegyesi fafaragó munkája. A kettős kopjafa a kunhegyesiek és az innen Bácskába elszármazottak sorsának jelképezi, akiknek elváltak útjaik, azonban a gyökér közös.

A Kun emlékművet 1988. május 1-jén avatták fel a kunhegyesi Szabadság téren a Városházával szemben. Az emlékművet dr. Szűrös Mátyás leplezte le.

A Szabadság téren álló Városháza 1878-ban épült Pum József (1852-1923) helyi kötődésű mérnök tervei alapján. Karlik János balasagyarmati és Koczka Géza budapesti építészek emelték.  A település első székháza is, amelyet 1734-ben emeltek és 140 éven át szolgált, szintén ezen a háztelken állt az egykori piactér mellett. A mai eklektikus stílusú középület főhomlokzata a szépen parkosított térre néz, ahol számos köztéri alkotás található.

Szegő Gábor szobra a kunhegyesi Városi Könyvtár épülete előtt látható. Györfi Lajos szobrászművész alkotását 1995. augusztus 23-án avatták fel. Az avató ünnepségen Szegó Gábor életét és munkásságát lánya, Veronica Szego Tincher, Paul Nevai és Totik Vilmos méltatta, az avatóbeszédet dr. Szabó Lajos helytörténész tartotta meg.

Szegő Gábor 1895. január 20-án született Kunhegyesen Szegő Adolf és Neuman Hermina házasságából. Az elemi iskolát szülővárosában végezte el, majd Szolnokon a Magyar Királyi Állami Gimnáziumban érettségizett 1912-ben. Abban az évben nyerte meg a Mathematikai és Physikai Társulat XIX. tanulóversenyét. A Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait. 1913 és 1914 nyarát Németországban töltötte a berlini, illetve a göttingeni egyetemen.

Zsigmond Ferenc (1886-1949) nevét 1986-ban vette fel a település könyvtára. A közgyűjtemény épülete előtt ekkor avatták fel a kunhegyesi születésű akadémikus szobrát, amely Papi Lajos (1921-1987) szobrászművész alkotása.

Zsigmond Ferenc 1883. március 6-án született Kunhegyesen született. Szülei a Háromszékről származó Zsigmond Ferenc postamester és Apostol Eszter, aki tősgyökeres kunhegyesi családból származott.  Elemi iskolai tanulmányait Kunhegyesen végzte. 1893-ban a Mezőtúri református főgimnáziumba került, ahol már kitűnt irodalmi érkezéseivel. Innen Kolozsvárra került egyetemre. Karcagon (1906-1922), majd Debrecenben (1922-1934) középiskolai tanárként dolgozott.

A Szabadság tér parkjának sarkában avatták fel a millecentenáriumi ünnepségsorozat keretében az Országzászlót 1996. augusztus 19-én. Ezen emlékmű már a második országzászló Kunhegyes történetében. Az első országzászló, amelyet 1948-ban 1848-as emlékművé alakítottak, közveltenül a városháza előtt áll.

Kádár (Schwarcz) Endre 1886. december 9-én született Kunhegyesen egy iparos családban. A kisújszállási gimnázium érettségizett. 1904-ben nagykorúvá válásakor változtatta meg nevét. Budapesten folytatott bölcsészeti tanulmányokat. A fővárosban több lapban is megjelentek publikációi pl. Magyar Hírlap, Politikai Hetiszemle. A Nyugat című folyóirat 1909 és 1916 között jelentette meg novelláit és kritikáit. Ebben az időben jelent meg első kötete Asszonyportré címmel. Az első világháború alatt Svájcban tartózkodott, ekkor Az Est számára írt tudósításokat.

Kádár Endre (1886-1944) író, újságíró emléktáblája a kunhegyesi Zsigmond Ferenc Könyvtár főbejárata mellett található, amelyet 2007. április 22-én állított a Kunhegyesiek Baráti Köre (KBK) és a Kunhegyesről elhurcolt és elpusztított magyar zsidóság emlékére (KEEMZSEA) Alapítvány.