V. György tiszaörsi lakos - András igriczii lakosnak fia, az 1650. évi nov. 20-án megnemesitett Andrásnak unokája - Borsodmegye bizonyitványával 1767-ben igazolja nemességét. A család Kúnhegyesen [Kunhegyes] és Mezőkeresztesen is előfordult.
(1767. év 196. sz. 151. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Az 1724. évi investigationalis jegyzőkönyv adatai szerint II. Ferdinandtól 1625. évi nov. 8-án Polgár János, fiai Márton és János nyertek nemeslevelet, melyet megyénk a következő évben hirdetett ki. 1724. évben István, András és János, kiknek a nemességszerzőktől való mikénti leszármazását nem ismerjük, mezőtúri lakosok voltak.
Az itt feltüntetett leszármazási adatok alapján a család számos tagja bizonyságlevelet nyert 1832. évben.
(1832. év 2304. jkl. 1831. év 407. sz. 521., 829. jkl. 1830. év 1381. sz. 2433. jkl. 1829. év 1397. sz. 2367. jkl.)
Nem tudjuk biztosan, vajjon az 1699.

A nemeslevelet II. Ferdinandtól 1631. évi jún. 18-án Péntek Demeter, neje '''Tóth''' Katalin, gyermekei Péter, Anna és Ilona, továbbá testvérei Lőrincz és Katalin nyerték s ugyanazon évben Borsodmegye hirdette ki.
(Borsodm. lev. Pr. 5. f. 41.)
1699. évben Benedek, István, id. és ifj. András sarudi birtokosok voltak s 1709. évben igazolták nemességüket.
(1709. év 486. jkl.)
Az 1724. évi investigatió idején János, Demeter, Benedek, Lőrincz tiszaderzsi lakosok voltak, későbben pedig egyesek Kisújszállásra, Kúnhegyesre [Kunhegyesre], Madarasra [Kunmadarasra] is elágaztak.
(1773. év 309. C.

1800. évi tanuvallomások szerint András kunhegyesi, majd tiszaföldvári prédikátortól származtak István, Sámuel és János; István fia volt András, ezé István; az emlitett Jánostól született Mihály.
A megyében kihirdetve nem volt.
(1800. év 500. sz. 701. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

H. Mihály kunhegyesi lakos, Perényi Ágnes volt jobbágya, neje Topankó Erzsébet, János és neje Tószeghi Erzsébet s ezek gyermekei részére 1667. évi jun. 28-án adományozott czímerlevél kihirdettetett ugyanazon évben.
(1667. év 156. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(bárczai). A Barcha nemzetségből származó abauji család, melynek első őse Inak 1220. körül élt. Előnevét Bárcza helységtől vette, hol már a XIII. században birtokos volt. Czímeres levelet 1421. évben, Bárcza és egyéb abauji birtokokra 1430. évben uj adományt nyert. A 16. század elején János egri kanonok.
A megyében mint a Pászthóy család nőági leszármazottja kezd szerepet játszani a XVII. század elején. Az 1539.

alispán * 1883. Kunhegyes. Jog- és államtudományi tanulmányait az egri jogakadémián végezte. 1907-ben közigazgatási gyakornokként Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szolgálatába lépett. 1908-ban tb. szolgabíró, u. e. évben kunhegyesi szolgabíróvá választották. 1910-től vm. aljegyző, 1913-tól tb. főszolgabíró; 1916-tól II. főjegyző. 1919 szept. 6-tól helyettes alispánként működik. 1920 jún. 21-én a törvényhatóság alispánná választotta.

izr. el. isk. tanító * 1898. Királyhelmec. Oklevelét 1921-ben Bpesten szerezte. Tanított Abonyban, Pécelen, Kunhegyesen, majd ismét Abonyban. 1928 óta Szolnokon működik. - A 38. gy. e.-ben harcolt az olasz fronton, fogságba esett. - Felesége: ''Halász Margit'', fia: Ferenc.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ref. lelkész özvegye. Férje * 1866. Kunhegyes. A teológiát 1895-ben Debrecenben végezte. U. ekkor került Mezőtúrra mint káplán, majd lelkész s gimnáziumi vallástanár megh. 1911-ben. A Nőegylet alapító, a Szeretet egyesület működő tagja.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

'''vitéz,''' dohánytőzsde-tulajdonos * 1884. Kunhegyes. Gazdálkodó volt, a 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, súlyosan megsebesült, 100%-os hadirokkant. I. o. ez. vit., seb. érem, K. cs. k. tulajd. 1925-ben avatták vitézzé. - Felesége: ''Koháry Erzsébet'', hazafias, és vallásos költeményeket írt.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.